Úgy tűnik, egyedül az ideológia számít, semmi más.
Az Európai Bizottság továbbra is határozottan elkötelezett amellett, hogy támogassa Szerbiát az EU-tagság felé vezető útján, azonban
Belgrádnak fokoznia kell erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben és a jogállamiság megerősítésében
– jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.
Kos továbbá kiemelte, hogy a bíróságok függetlenségét is meg kell védeni, a médiának szabadon kell működnie és a választási reformoknak biztosítaniuk kell, hogy minden állampolgár bizalommal szavazhasson Szerbiában.
A biztos a Szerbiáról szóló jelentést tárgyaló vitában elmondta: a reformok az ország polgárainak érdekét szolgálják, nem Brüsszelét, és nélkülözhetetlenek az európai előrehaladáshoz, valamint a belső politikai patthelyzet és a társadalmi megosztottság felszámolásához. Hangsúlyozta: a
civil társadalomnak teret kell adni, a független hangokat védeni kell,
és közösen kell fellépni a dezinformációval szemben.
Fontos lépésnek nevezte a bizalom helyreállításához a médiát szabályozó hatóság új tanácsának nyílt, átlátható és befogadó kiválasztási folyamatát, valamint a médiaszabályozási és választási reformok végrehajtását.
Mint mondta, az EU-csatlakozás nemcsak előnyöket, hanem felelősséget is jelent, különösen a közös értékek és külpolitikai álláspontok, például Oroszország megítélése terén.
„A kontinensünket érő agresszió idején
Oroszországgal nem lehet ugyanúgy együttműködni, mintha semmi sem változott volna.
A hallgatás vagy a habozás aláássa azokat az alapelveket, amelyekre a békénk és biztonságunk épül” – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet, hogy a a globális kihívásokat csak együtt lehet kezelni, és Szerbiával közösen egy egységes, erősebb, biztonságosabb Európára kell összpontosítani. A Koszovóval való kapcsolatok normalizálása kulcsfontosságú a regionális stabilitás és Szerbia EU-csatlakozása szempontjából – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar miniszterelnök az X-oldalán reagált arra, hogy az ukrán szerint elnök veszélyt jelent az EU-ra, hogy a magyar miniszterelnök a belpolitikai közbeszéd részévé teszi az ukrán EU-csatlakozás ügyét.
„A nyugat-balkáni stabilitás az EU alapvető érdeke, Szerbia pedig ennek kulcsországa, ezért biztonsági és stratégiai érdek az ország támogatása, de
a lassan két évtizede húzódó csatlakozási tárgyalások során az EU lassan a hitelét veszti a térségben”
– mutatott rá Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője felszólalásában.
Mint mondta, kétségtelen, hogy számos területen van még mit teljesíteni az országnak, de értékelni kellene a szerb kormány európai elköteleződését, erőfeszítéseit – az energiapolitika, családpolitika, vízum vagy a kisebbségpolitika terültén – azonban
a jelentés csak a hiányosságokra koncentrál, és súlyosan igazságtalan ideológiai alapú torzításokat tartalmaz.
Hangsúlyozta: a bővítéspolitikában nincs helye kettős mércének, azonban a ideológiai alapú megközelítés egyre hangsúlyosabbá válik.
„Míg
Ukrajna csatlakozását gyorsító pályára akarják helyezni, addig a sok éve küzdő nyugat-balkáni tagjelölt országok a part szélen maradnak.
Szerbia európai integrációja hozzájárulhat az illegális migráció megfékezéséhez, az energiaellátás hosszú távú biztosításához, így Európa és Magyarország érdeke egy stabil, az unió felé elkötelezett Szerbia” – zárta szavait a képviselő.
(MTI)
Nyitókép: Andrej Cukic, tulajdonos: MTI/MTVA
„Brüsszelnek semmi sem túl drága Ukrajna uniós csatlakozásáért cserébe” – mutatott rá Orbán Balázs.
A Néppárt és Brüsszel emberei egyaránt azon dolgoznak, hogy meggyorsítsák Ukrajna EU-s csatlakozását, azonban Magyarországnak igen komoly esélye van arra, hogy ezt a gazdasága érdekében megakadályozza.
„Itt az ideje, hogy a Bizottság Ukrajna helyett végre a tagállamokat képviselje” – szögezte le a magyar kormányfő.
„Hívjuk be Ukrajnát az Unióba! Járjuk együtt a béke útját!” – hangsúlyozta felszólalásában az Európai Bizottság elnöke.
„Küzdeni, harcolni fogunk ez ellen a döntés ellen” – szögezte le Szijjártó Péter.
Egyre jobban érzik az amerikai támogatás hiányát.
A programban összesen 50 milliárd forintot adnak vissza nem térítendő támogatás formájában a kis- és középvállalatok beruházásaira.
A katonai zöld is zöld, ám feltehetően a német polgárok nem egészen erre gondoltak, amikor településeik belevágtak a megújuló energiás beruházások tervezésébe. A Bundeswehr eddig igen sok gondot okozott bürokratikus intézkedéseivel – többek között szélenergiás projekteket semmisített meg.
