Zelenszkij nem kertelt: közölte, mit vár az európai katonáktól Ukrajnában

Csütörtökön találkoznak Ukrajna szövetségesei, hogy tisztázzák a részleteket az Ukrajnába küldendő európai csapatokról – írta meg a Politico. 

Emlékezetes, Donald Trump beiktatása után egyből megindult a pótmegoldások keresése az amerikai támogatás európai kiváltására; ahogy az is, hogy kiszámoltuk nemrég, szinte teljesen esélytelen, hogy az eredetileg célul kitűzött békefenntartó-létszám összejöjjön.

A mostani brit-francia vezetésű találkozóra a NATO brüsszeli főhadiszállásán kerül sor; részt vesz rajta számos európai ország, Kanada és Ausztrália is, de az Egyesült Államok nem.

A francia védelmi minisztérium közölte, hogy a brit vezérkari főnökkel már múlt héten kiutaztak Ukrajnába, felmérni, mit szeretne Kijev egy békefenntartó missziótól. A lap emlékeztet: ez a misszió lenne az, amely megakadályozná Oroszország újabb támadását, „különösen mivel az Egyesült Államok és más országok blokkolták” a NATO-csatlakozásra vonatkozó reményeit (ilyen Magyarország is, amely a kárpátaljai magyarokat ért jogsérelmek miatt rendszeresen jelzi, amíg ezeket nem ovosolják, addig nincs tovább euroatlanti integráció).

A lap felidézi, Donald Trump amerikai elnök Kijevet és Moszkvát is győzködi a harcok befejezéséről, ám az oroszok megsértették a részleges tűzszünetet, az amerikaiak pedig erre nem reagáltak kellőképpen.

Az ukrán elnök védelmi főtanácsadója, Pavlo Palisa újságíróknak arról beszélt, hogy mintegy tucatnyi ország hajlandó csatlakozni a koalícióhoz, és csapatokat küldeni Ukrajnába, közte balti és északi országok. Ezt minden állammal kétoldalú megállapodás keretein belül tudják rendezni.

A Politico azonban megjegyzi, sok ország, köztük az Egyesült Királyság vonakodik katonáit Ukrajnába küldeni valamiféle amerikai támogatás – úgynevezett backstop – nélkül, beleértve a légi támogatást, a logisztikát és a hírszerzést,

Mindeközben Oroszország szerint elfogadhatatlan lenne a szövetséges csapatok bármilyen bevetése ENSZ-mandátum nélkül.

A fő kérdés persze az, hogy egyáltalán ki tud-e állítani akkora kontingenst az európai államok csoportja, ami tényleg elrettentené az oroszokat. Palisa minden optimizmusa ellenére megjegyezte, megértik, hogy az ilyen döntések összehangolást igényelnek és a helyzet teljes felmérését mind politikai, mind katonai szinten. 

Aminek különösen örülnének, az a csapatokkal együtt érkező kiterjedt légvédelem és egyéb védelmi intézkedések, hiszen ezek szintén segítik az ukránok biztonságát. Például egy 3-5 ezer fős francia dandár, még ha csak kilométerenként három katonás átlaggal telepítik, szabványszerűen igényel légi fedezetet. 

Más kérdés, hogy ennek költségeit ki állná; lévén, például a cikkben is említett briteknél sem véletlenül húzták be a kéziféket. 

Nyitókép: ukrán katona. Mindeközben az ukrán hadsereg létszámában továbbra is a legjelentősebb Európában, bár a veszteségek és a dezertálások alaposan megtépázták. Forrás: Pablo Miranzo / ANADOLU / Anadolu via AFP