Pozitív hírekből is jut néha, mutatjuk, melyik két ország normalizálhatja viszonyait.
Szíria kész csatlakozni az Ábrahám-egyezményekhez a megfelelő feltételek mellett – mondta Ahmed al-Sharaa szíriai elnök Cory Mills amerikai képviselőnek egy szombati találkozón a Jerusalem Post szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
Az iszlám vezetésű országokban mindenki alsóbbrendű állampolgárnak számít, aki nem Mohamed próféta követője, és sajnos Európa is ebbe az irányba tart, mondta lapunknak egy közl-keleti keresztény aktivista.
A lap szerint a floridai republikánus képviselő korábban tárgyalásokat folytatott a szír vezetővel
a béke lehetőségéről Damaszkusz és Jeruzsálem között.
A képviselő azt is elmondta, hogy levelet fog átadni al-Sharaa részéről Donald Trump amerikai elnöknek, és beszámol majd neki a beszélgetésről, amikor visszatér Washingtonba.
Mik azok az Ábrahám-egyezmények?
Mint ismeretes, az Ábrahám-egyezmények (Abraham Accords) 2020-ban kötött megállapodások sorozata, amelyek célja a diplomáciai kapcsolatok normalizálása Izrael és több arab vagy muszlim ország – elsősorban az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó, Koszovó – között.
Az egyezményeket Donald Trump közvetítésével hozták létre, és történelmi jelentőségük van
abban, hogy több évtizedes ellenségeskedés után ezek az országok elismerték Izraelt, és vállalták, hogy különböző területeken – mint például gazdaság, turizmus, technológia és biztonság – együttműködnek vele. A megállapodásokat Ábrahám próféta nevével jelölték, akit mind a zsidó, mind az arab (iszlám), mind a keresztény hagyomány közös ősatyának tekint.
Trump után azonban Biden hagyta elsorvadni a projektet,
az egyezmények és a közös gazdasági együttműködés támogatására létrehozott Ábrahám-alapot hagyták kiürülni. Trump most nyilván érdekelt abban, hogy korábbi tervét folytassa, ám ezt komplikálja a gázai háború.
Ki jöhet még?
A nemzetközi lapok közben arról írnak, hogy több, muszlim ország kerülhet még szóba, mint akik a közeljövőben normalizálhatni vagy javítani akarják kapcsolatukat Izraellel.
Az Israel Hayom izraeli lap eközben arról ír, hogy Netanjahu rövidesen Bakuba látogathat, hogy az azeri vezetéssel szorosabbra fogja az együttműködést, bár Azerbajdzsánnak amúgy is van diplomáciai kapcsolata Izraellel, a legutóbbi, örményekkel való konfliktusuk során is számos, a zsidó államtól vett fegyvert vetettek be.
A szaúdiak logikus jelöltek lennének, ám látni kell, hogy hivatalosan a szaúdi vezetés a palesztin államiság elismeréséhez köti az Izraellel való hivatalos kapcsolatfelvételt. A két országnak egyébként nem hivatalos kapcsolatai már vannak, nyilván a közös ellenfél, Irán okán. Lapok szerint több izraeli vezető, így a Moszad egyik korábbi vezetője és egy volt védelmi miniszter is járt már titkos tárgyalásokat folytatni Szaúd-Arábiában. Sajtóhírek szerint viszont Amerika már most is támogathatja a szaúdiak nukleáris projektjének terveit, részben gazdasági okokból, részben pedig azért, mert stabil szövetségeseket keresnek Iránnal szemben, és Kína közel-keleti térnyerésének meggátolására.
A Jerusalem Post nemrég arról írt, hogy Szudán is normalizálhatja viszonyát Izraellel.
A múltban már országok neve is felröppent, mint akik részt vehetnek az Ábrahám-egyezményekben, így Tunézia, Malajzia és Indonézia is, de nem világos, hogy ezek a tárgyalások hol tartanak, ha egyáltalán újra indultak.
Mennyire reális a szír-izraeli békülés?
Kétségkívül történelmi jelentőségű lenne, ha megvalósulna a békülés a két ország között. Eközben látni kell, hogy a megállapodáshoz súlyos vitapontokon kellene túljutni.
Szíria izraeli sajtóértesülések szerint azt követeli, hogy az ország “egységes maradhasson”, vagyis kérik vissza a Golán-fennsík általuk megszálltnak tartott részeit.
Nem tűnik valószínűnek, hogy Izrael innen kivonulna, ráadásul a Golán ezen részének izraeli birtoklását Trump már elfogadta.
További kérésük, hogy Izrael többet ne bombázza Szíriát, noha a zsidó államnak nyilván létérdeke, hogy iszlamista terrorista fenyegetés ne érhesse őket ebből az irányból.
Érdekes viszont, hogy a jelek szerint nem szabják feltételül a palesztin államiság elismerését.
Al-Kaidásból békegalamb?
Az új szír rezsimről érkező híreket természetesen érdemes egy csipetnyi kritikával fogadni.
Ezt is ajánljuk a témában
Bassár el-Aszad elűzése óta Szíria a legsúlyosabb erőszakos időszakát éli, a kormányerők és az Aszad-párti harcosok összecsapásai több mint ezer ember, köztük keresztények és alaviták életét követelték.
Az új szír vezető, mint azt a világsajtóban már több helyen megírták, egy az Al-Kaida szunnita terrorszervezethez köthető csoportból érkezik, és
alig egy hónapja annak, hogy Szíriában iszlamista erők pogromokat hajtottak végre az alavitákkal szemben, noha ezektől a kormányzat hivatalosan elhatárolta magát.
Szerencsére Izrael több lépést tett, hogy komoly fegyverek ne jussanak terroristák kezére, például Aszadék elhagyott vegyi fegyvereket gyártó telepeit is bombázták.
Kapcsolódó vélemény
Sokan úgy tesznek, mintha nem is értenék, hogy mi bombáznivalója van Izraelnek Szíriában.
Nyitókép: Mostafa Alkharouf / ANADOLU / Anadolu via AFP
Nagyon szeretné a Tisza Párt, hogy a magyarok karácsonykor ne a baloldali tervekről beszélgessenek az ünnepi asztalnál.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia kíméletlen tükröt tart az öreg kontinensnek: a kormányfő szerint az USA-ban pontosan látják az európai lecsúszást, és ezt le is írták.
Trumpék stratégiája kíméletlen diagnózis, de legalább kimondja: a nemzetállami rendszer nem a múlt, hanem a jövő egyetlen életképes kerete.
Az elnök egyik barátjára bízta az orosz-ukrán konfliktus megoldását, akinek módszerei azonban az európaiakban megvetést az amerikaiakban pedig szkepticizmust váltott ki.
A publicista Ambórzy Áronnal vitatta meg a legfontosabb híreket a Magyar Nemzet Pikk című műsorában.
Donald Trump béketerve nagyon nem tetszett az ukrán elnöknek.
Feltüzelte az ukránokat a nyugalmazott amerikai tábornok.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia kíméletlen tükröt tart az öreg kontinensnek: a kormányfő szerint az USA-ban pontosan látják az európai lecsúszást, és ezt le is írták.
A miniszterelnök nem rejtette véka alá a véleményét: szerinte a Tisza Párt egészségügyi terve egyenes út a katasztrófához.
