Brüsszel a lengyel módszerrel juttatná hatalomra Magyar Pétert

A lengyel mintát másolná le Magyar Péter brüsszeli segítséggel – olvasható a Faktum legújabb elemzésében. A Tisza Párt kommunikációja nagyban emlékeztet a Tusk-féle lengyel forgatókönyvre. Ott is egy jól ismert, nemzetközi szinten beágyazott politikus lépett színre, aki a kompromisszumos európai politikát hirdette, és aki mögött gyorsan felsorakozott a nemzetközi média, a nyugat-európai politikai elit és végső soron az Európai Bizottság.

Magyar Péter szerepe ugyan még csak formálódik,

miközben itthon is igyekeznek hiteles, friss, kompromisszumkész vezetőként bemutatni.

Azt is hozzátették, ahogy a lengyel liberálisok, úgy a Tisza Párt kampányában visszatérő motívum a „jogállamiság helyreállítása”, a „korrupció felszámolása”, valamint az EU-s források felszabadítása.

Az elemzés rávilágít, hogy

A lengyelországi kormányváltást megelőző hónapokban látványos média-összpontosítás volt tapasztalható: a nyugati sajtó Donald Tusk visszatérését következetesen pozitív fejleményként tálalta, míg a PiS-kormány döntéseit egyre élesebb hangon kritizálták.

Hasonló jelenségek figyelhetők meg Magyarországon is: az új ellenzéki szereplő, Magyar Pétert több nemzetközi médium is a „remény embereként” mutatta be, miközben a kormánypárti álláspontról általában negatívan írnak vagy hallgatnak. Emellett egyes, külföldi finanszírozású civil szervezetek is aktívabban kezdtek politizálni – gyakran olyan témák mentén, amelyek összhangban állnak az európai intézmények aktuális elvárásaival. Ez a médián és civil hálózatokon keresztüli befolyás nem látványos, de annál hatékonyabb: alakítja a közvéleményt, tematizálja a közbeszédet, és hosszabb távon előkészítheti a politikai irányváltást – éppúgy, ahogy az Lengyelországban is lezajlott.

Felmerül a kérdés: ha a lengyel példa valóban rendezett és másolható,

A lengyel példa világosan mutatja: Brüsszel képes politikai nyomást gyakorolni a belpolitikai folyamatokra – forrásmegvonással, retorikai eszközökkel, és új politikai szereplők támogatásával. A modell működik, a kérdés pedig az, hogy Magyarország is beáll-e ebbe a sorba. Nem mindegy tehát, hogy a magyar kormányokat továbbra is a magyar választók határozzák meg – vagy Brüsszel. A tét nem pusztán anyagi, hanem történelmi léptékű.

– figyelmeztettek.

Nyitókép: Faktum

***