Hivatalnokokból álló bűnszövetkezetre csaptak le Romániában – jó pénzért árultak iratokat ukránoknak és moldávoknak
Falusiakat is bevontak az „üzleteikbe”.
A Nyugat-párti Maia Sandu nyerte a voksolást.
Fotón: Maia Sandu (HALIL SAGIRKAYA / ANADOLU / Anadolu via AFP)
Forró kampány és éles viták után lezajlott a moldovai elnökválasztás második fordulója is. A vasárnap tartott voksoláson
a szavazatok 55 százalékát nyerte al Maia Sandu,
míg ellenfele, Alexander Stoianoglu közel 45 százalékot kapott.
Ezzel – egy időre – eldőlni látszik Moldova régi belső harca a nyugatos és az oroszpárti erők között. Maia Sandu, az országot az EU-csatlakozás felé irányító elnök újabb ciklusra kapott felhatalmazást a moldávoktól. Az első fordulóban, amikor több jelölt is indult, Sandu 42 százalékot kapott, így volt még tartaléka a választók körében a második fordulóra. Stoianoglu, aki eredetileg a török etnikumú, de ortodox keresztény gagauz kisebbség tagja 26 százalékról tudta 45 százalék közelébe felvinni támogatottságát.
A volt szovjet tagköztársaság, egyben Európa legszegényebb állama évtizedek óta keresi az útját: az Ukrajna és Románia közötti kis országban
az elmúlt években felülkerekedtek a nyugati integráció hívei,
miközben a szovjet örökségből fennmaradt oroszpárti erők is aktívak maradtak.
Az idei elnökválasztáson is e két nagy tábor között zajlott a harc, ráadásul az első fordulóval egy időben népszavazást is tartottak Moldovában, aminek kérdése az volt, hogy lehetővé tegyék-e az alkotmányban Moldova EU-csatlakozását. Ezt a kérdést minimális többséggel nyerték az igen szavazatok, így elhárult az alkotmányos akadály a nyugati integráció további folyamata előtt.
A második fordulós Sandu-győzelem pedig ezt az irányvonalat erősítette tovább.