Von der Leyen az izraeli látogatásával túllépte az EU szerződéses kereteit, mivel nem volt felhatalmazása az EU nevében tárgyalni.
Mindazonáltal, mivel a nagy EU-tagállamok és az USA is támogatták Izraelt, ez nem jelentett számára kockázatot, és nem is kritizálták érte. „Ugyanakkor Orbán kínai, oroszországi útját, Trumppal való találkozóját kifogásolják.”
Hozzátette, Von der Leyen, „aki német, és Németországnak, Franciaországnak, valamint az EPP elnökének, Webernek a támogatásával is bír, ezt megengedheti magának, neki ezt elnézik. Ezzel szemben egy kisebb ország vezetője, mint Orbán, körmöst kap.”
Kovač szerint azonban
akármit is gondol róla a Bizottság, Orbán Viktor mégis egy EU-tagállam, egy szuverén állam képviselője.”
A magyar miniszterelnök békemissziójával kapcsolatban Kovač kiemelte, hogy „először is világos, hogy Orbán nem az EU nevében lépett fel. Erre senki sem adott neki engedélyt, és kérdés, hogy egyáltalán mit érhetett volna el ezzel? Ez egyfajta demonstrációja volt Orbán játékosságának és saját pozíciója nemzetközi színtéren való megerősítésének, de legyünk reálisak, ennek semmiféle különösebb konzekvenciája nincs. Másrészről pedig legyünk őszinték és nézzük reálisan a dolgokat. Amikor Szerbia megtámadta Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát, vajon folytattak-e tárgyalásokat Miloseviccsel Genfben? Oda követek jártak, még amerikaiak is. Tehát az rendben volt. Most meg nem szabad Putyinhoz menni, aki szintén agresszor.”
A műsorvezető erre közbevágott, hogy Orbánt senki sem nevezte ki követnek, amire Kovač azzal válaszolt vissza, hogy ez a magyar miniszterelnök számára még enyhítő körülmény is, majd azzal zárta a gondolatát, hogy kicsit túloznak Orbánnal kapcsolatban.