Kedves Brüsszel, ennek fényében tessenek fogalmazni a következő állásfoglalást!

Nyitókép: Quentin De Groeve / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

„A zsidók antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatai és benyomásai” címmel most közzétett, immár harmadik jelentésével 109 oldalas tanúsítványt állított ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége Magyarországnak

A jelentés alapja egy felmérés, amelyet magukat zsidónak vallók körében készítettek az Európai Unióban élő zsidóság 96 százalékának otthont adó 13 uniós tagállamban 2023 elején, tehát még az október 7-i események előtt – és amely felmérésnek gyakorlatilag nincs olyan pontja, ahol a magyarországi helyzet ne lenne (messze) jobb az átlagnál.

Antiszemita jellegű zaklatást a felmérés előtti évben a magyar zsidó válaszadók 27 százaléka tapasztalt, szemben a 37 százalékos átlaggal (Lengyelországban 40, Németországban 43, Belgiumban 49 százalék volt ez az arány); diszkriminációt 12 százalék érzékelt, szemben a 33 százalékos belga és a 28 százalékos német eredménnyel.

– érdekesség, hogy a 2012-ben készült kutatásban még Magyarország is 90 százalékon állt, majd a 2017-esben már csak 77 százalékon; Németországban például pont ellentétes irányú tendencia látható. Ezzel együtt a magyar válaszadók 58 százaléka is azt állította, hogy az elmúlt öt évben nőtt Magyarországon az antiszemitizmus – a német, a holland, a francia, a belga és a svéd zsidóknak 82-86 százaléka látja ezt a saját országában.

A felmérésben rákérdeztek más problémákra is, köztük a bevándorlásra, az inflációra és a muszlimokkal szembeni intoleranciára, így az is kiderült: az árak emelkedését EU-szerte a megkérdezettek 93 százaléka tartja nagy problémáknak – majdnem annyian, mint a magyar (és a spanyol) zsidók, akik 96 százalékban állították ezt. A lengyelek pedig egyenesen 97 százalékban,

Figyelemreméltó az is, hogy miközben a bevándorlásellenes álláspont áll intolerancia-gerjesztő hírében, a muszlimokkal szembeni intoleranciát Magyarországon 49 százalék nevezte meg létező problémaként, míg az uniós átlag 60 százalék.

A Magyarországra vonatkozó adatlap megemlíti, hogy a megelőző évben az 57 százalékos uniós átlaggal szemben a magyar zsidóknak csupán 42 százaléka vallotta meg nyíltan zsidóságát a munkahelyén (nem mintha a katolikusok tömegével hoznák szóba a személyes hitüket) – ugyanakkor a jelentésből kiderül, hogy kifejezetten rejtegetni is csak 22 százalék rejtegette, míg az uniós átlag 33 százalék.

de hasonló a különbség a zsidó szimbólumok viselése vagy annak biztonsági okokból való mellőzése tekintetében is.

Egyes kommentszekciók olvasói számára meghökkentő lehet, de míg a magyar zsidóknak csupán 29 százaléka fut bele az interneten állandó jelleggel antiszemitizmusba, az uniós átlag 61 százalék; de offline is feleannyian találkoznak ilyesmivel rendszeresen, mint a nyugat- (és pláne a dél-)európai országokban.

Lehetne még bőven csemegézni az adatokból – tudta Ön, hogy száz magyar zsidóból mindössze hat érzi úgy, hogy állandóan vagy gyakran őt hibáztatják az izraeli kormány tettei miatt, míg Belgiumban és Franciaországban 47? –, de ne a magyar választópolgár húzza az idejét ilyesmivel.

mielőtt reflexszerűen újból állásfoglalásban aggódnának Brüsszelből a magyarországi zsidók helyzete miatt.