A következő NATO-főtitkár értékes alkut ajánlott Magyarországnak
A holland politikus tartotta Jens Stoltenberg javaslatát, sőt, emelte is a tétet.
A magyar miniszterelnök még időben megkötte a hazánknak fontos paktumot Mark Rutte leendő NATO-főtitkárral.
Nyitókép: DIEGO RAVIER / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP
Trumptól Wildersig, a pénzhiánytól a légvédelmi rendszerek hiányáig, a következő NATO-főtitkárnak nem lesz könnyű dolga – véli a Politico. A portál összeszedte, mi az az öt legfontosabb kihívás, amely Mark Rutte előtt áll.
Az egyik ilyen szerintük Donald Trump lehetséges visszatérése. A volt amerikai elnök ugyanis jó eséllyel újra a világ legerősebb birodalmának élére kerül.
Mint a brüsszeli lap fogalmaz:
négy héttel azután, hogy Rutte megkezdi új munkáját, az amerikaiak elmennek szavazni, és újra megválaszthatják a „NATO-szkeptikus” Donald Trumpot.
„Kampánykörútján Trump azzal fenyegetőzött, hogy ha visszakerül a Fehér Házba, megvonja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást. Ha ezt véghez is viszi, az súlyos csapást mérhet a NATO-szövetségesek hitelességére, hogy segítsenek Ukrajnának megvédeni magát Oroszországgal szemben, mivel az Egyesült Államok messze a legnagyobb katonai segélyt nyújtja Kijevnek” – írja a Politico.
A portál azt is felelevenítette, hogy Trump nemrég „talán a valaha élt legnagyobb üzletkötő politikusnak” nevezte az ukrán elnököt. „Négy napja távozott 60 milliárd dollárral [miután aláírta a 10 évre szóló biztonsági megállapodást Joe Biden elnökkel], majd hazaérkezik, és bejelenti, hogy újabb 60 milliárd dollárra van szüksége. Ennek soha nincs vége” – fogalmazott a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel kapcsolatban.
A Politico azt is komoly kihívásként említi, hogy
Rutte nem tartozik a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő országok kedvencei közé.
A portál szerint ugyanis az Oroszországgal határos országok mérgesek az alacsony holland védelmi kiadások miatt, és különösen felháborítja őket, hogy a NATO-ban a vezető szerepet mindig is egy nyugat- vagy észak-európai kapta, holott a keleti szárny országai már negyed évszázada tagjai a szövetségnek. A keleti szárny országai ezért most valószínűleg jobb képviseletet fognak kérni a NATO másodlagos szintjén.
Ezt is ajánljuk a témában
A holland politikus tartotta Jens Stoltenberg javaslatát, sőt, emelte is a tétet.
Természetesen nem maradhattak ki ebből a Politico-cikkből sem a „Putyin-imádó” és „szélsőjobboldali” kifejezések sem. Mint írták, az ilyen irányultságú pártok Európa-szerte burjánzásnak indultak. Érdekes módon ezúttal Magyarország kimaradt ebből a címkézésből és a cikk név szerint egyedül a legútóbbi holland választáson győztes Geert Wilderst említi meg.
Mint ismeretes, a magyar miniszterelnök korábban Jens Stoltenberg jelenlegi és Mark Rutte leendő NATO-főtitkárral is megegyezett, hogy Magyarország semmilyen módon, sem katonával, sem fegyverrel, sem pénzzel, sem a kiképzésben nyújtott segítséggel nem vesz részt az ukrajnai háborúban, cserébe viszont nem vétozza meg az erre irányuló kezdeményezéseket.
Megírtuk azt is: Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője ezzel kapcsolatban elmondta,
Magyarországot sikerült megvédeni attól, hogy belerohanjon az ukrajnai háborúba, ám a többi uniós tagország nem bújhat többé a hátunk mögé.
Erről részletesebben itt olvashat.
Ezt is ajánljuk a témában
„Eddig sokan közülük a jófiút játszották, közben meg a magyarok voltak azok, akik megakadályozták a legrosszabb, legveszélyesebb döntéseket” – értékelt Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.