Markó Bélának sikerült egy az egyben átvennie a gyurcsányi álláspontot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan. Sőt.
Nyitókép: Carol Yepes / Getty images
Ahogy a Mandiner korábban megírta, a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc szerint
aki nem akar meghalni Ukrajnáért, az pocsék ember”.
A politikus kijelentése nagy port kavart, és bár az ilyen és ehhez hasonló háborúpárti szólamok meghökkentőek tudnak lenni, egyáltalán nem példa nélkülek: a több mint két éve zajló orosz-ukrán háborúval kapcsolatban szép számban születtek szélsőséges közéleti megszólalások.
Ennek a sorát gyarapította most az Markó Béla egykori RMDSZ-elnök új verse, melyet a Telex erdélyi kirendeltségeként működő Transtelex közölt. A mű a maga sajátos, érzelmekre ható, groteszknek szánt (valójában csúsztatásokkal, rossz analógiákkal és képekkel operáló) tartalmával és szerkezetével a háború folytatása mellett teszi le a voksot.
Markó Béla versét itt olvashatja el:
„Alkalmi vers a békéről
Be kellene tiltani az ellenkezést.
Nem kellene annyit emlegetni
a Nyerges-tetőt. Vagy Úzvölgyét.
Le kellene tagadni az aradi vértanúkat.
Marosvásárhely márciusát.
Tizenkilencedikét és huszadikát.
Különösen a második napot.
A Szigeti veszedelem sem való
gyermekek kezébe.
A felnőttekébe sem.
Zrínyi kirohanása?
Miért? Hova? A halálba?
És persze betiltanám Gárdonyit.
Háborús propaganda.
Lázítja az ifjúságot.
Hogy nem szabad engedni a túlerőnek,
és mindenképpen meg kell védeni a várat?
Egy író nem állhat a háború pártján.
Megidézni Dobót, aki állítólag
a végsőkig hitt a győzelemben,
és várta a felmentő sereget?
Ráadásul utólag belekeveredett
valami korrupciós ügybe.
Bár valószínűleg koncepciós per volt,
ahogy ma neveznénk.
De mindez csak később történt,
az ostrom után. Gárdonyi
nem írt erről, inkább sietve
befejezte a regényt. Uszított Dobó is,
Mekcsey is. Hányan haltak meg
miattuk teljesen fölöslegesen?
Hiszen Eger várát talán igen,
de Magyarországot nem védhették meg.
Azt a százötven évet már akkor is
megjósolták a tisztánlátó elmék.
Vagy legalábbis megjósolhatták volna.
Sokkal többen voltak a törökök.
Fel kellett volna adni.
Tüzes kerék, ilyesmik?
Mire volt jó ez, Gergő?
És Vicuska? Meg Jancsika?
Jobb lett volna már a kezdet kezdetén
megegyezni a jumurdzsákokkal.
Elpazarolni több kondérnyi gulyáslevest?
Elvenni az éhezők szájától?
Hát miért? Jött mindenképpen a török.
Másfél évszázad minaret,
müezzin, kaftán, turbán.
Különben is onnan jöttek,
ahonnan egykor talán mi is.
Meg aztán gondoljunk a Pál utcai
fiúkra! Mi értelme volt, ha a grundot
elvették úgyis? Lehetett volna tudni,
hogy előbb-utóbb ez lesz belőle.
Azt mondjátok, hogy mégsem ugyanaz?
Hogy most másról van szó?
Ne erőltessem az analógiát?
Más helyzet, más nép, más haza?
Így van, ez az igazság.
Az ő népük. Az ő hazájuk. Az ő bajuk.
Be kellene tiltani az irodalmat.
És a történelmet is.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Ezt is ajánljuk a témában
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója Magyar Péterhez hasonlította a DK elnökét.
Petschnig Mária Zita Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi tanácsadója volt.
A Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója Lengyel László, aki többször gyalázta a Fidesz-szavazókat, szerinte csak a legnyomorultabbak szavaznak a kormánypártra.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
Ő maradt a Demokratikus Koalíció elnökjelöltje.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
