A kripto és a digitalizáció nagy lehetőségeket tartogat Magyarországnak is, de hogyan tudjuk közben megőrizni pénzügyi szuverenitásunkat?
Fotó: Unsplash
Robert Wardrop (University of Cambridge) gazdaságszociológus, akit annak megértése érdekel, hogyan és miért alakulnak ki a hagyományos pénzügyi rendszeren kívüli finanszírozási csatornák és eszközök, ez hogyan hat a szabályozókra, a hagyományos pénzügyi intézményekre és a fogyasztókra. Nemrég az MCC-ben adott elő, előadásának témája pedig idén tavasszal megjelent (társszerzős) tanulmánya, a Finternet volt.
Wardrop előadását azzal kezdte, hogy
a globális pénzügyi rendszer alapjául szolgáló infrastruktúra korlátjai jól ismertek,
hiszen a meglévő rendszer túl költséges, túl lassú és nem eléggé hozzáférhető. A tranzakciók nemzetközi szinten néha napokba telnek, és ha megnézzük, hogyan történnek, mindez érthető is: az egész kézileg vezérelt, vagyis emberek nézik át a tranzakciót és engedélyezik a lépcsőket. Ez drága és időigényes. A legtöbb bank informatikai rendszere pedig máig elavult kódokat használ.
Ráadásul
a bankok nemzetközi szinten rosszul vannak összekötve.
Ha egy afrikai ország bankja tranzakciót akar egy ázsiai ország bankjával, akkor keresnek egy bankot, amely mindkettővel kapcsolatban áll, és persze a köztes lépéseket dollárban végzik el. „És abban a pillanatban, hogy hozzáérnek a dollárhoz, veszélyeztetik a szuverenitásukat” – emelte ki a professzor.
A szabályozók egyre inkább elfogadják, hogy a hagyományos pénzügyeken kívül elfogadott technológiai innovációk – például a kriptográfia – segíthetnek e korlátok kezelésében, és a globális pénzügyi rendszer következő generációjának alapját képezik.
Egy megoldás a kripto és a tokenizáció lehetne.
Ezeket bármilyen pénzügyi eszközre használni lehet, hiszen ezek egy valós eszköz, például egy ház digitális reprezentációi. Ilyeneket máshol is használunk, például ha kötvényt akarsz, veszel egy kódot, ami a vállalat egy részvényének tulajdonjogát jelenti.
Ezzel ki lehetne vágni az üzengetést a bankok között, ahol az üzeneteket le kell írni manuálisan, el kell küldeni, és ha hibát vét az ember, akkor visszamegy az üzenet, az egész folyamat pedig akár egy hétbe is kerülhet.
Ez tehát gyorsabb és olcsóbb, de infrastruktúrát igényel. Ehhez kell egy vízió, és ilyen a Finternet is.
A professzor szerint minden, amivel kereskedünk, programokkal is leírható. Nincs szükségünk arra, hogy valaki kiszámolja, hogy mikor van szükség kötvénykifizetésre, ezt egy algoritmus is meg tudja tenni. Használhatunk digitális ID-t, és akkor nem kell egy papíroson mutogatni, mi a lakcímem. Alapvetően olyan kódokra van szükség, amelyek a törvényeket képviselik.
Azonban nincsenek egységes törvények, voltaképpen a bankok tevékenységének lassításáért jelentős részben a folyamatosan változó törvényi elvárások felelnek. Ezért
számonkérhető token-felelősökre van szükség, és következményekre, ha valaki hibát vét.
Ez egy teljesen új szolgáltatói kategória lesz.
Ellenőrökre azért van szükség, mert bíznunk kell a rendszerben.
Szükség van egy olyan funkcióra, amely a láncok közötti folyamatot garantálja. Ez olyan, mint hogy a Google Translate segíti a kommunikációt a nyelvek között. Felmerül továbbá a szuverenitás kérdése. A probléma azzal van, ha fizetni akarunk valakit Malajziából, aki Szingapúrban van, ezáltal meg kell felelnünk a két ország szabályainak.
Egy tokenizált világban ezt algoritmus végzi.
A megfelelőségi ellenőrzésnek másodpercek alatt kell történnie.
Manapság ez nem megoldható, hiszen a bankok a regulációkat pdf-ekben tárolják, és az algoritmus nem olvas pdf-et. Így ma nem lehet a folyamatot gyorsítani, mert az embereket nem lehet felgyorsítani, ide gépek kellenek.
A regulációkat a gépek által olvasható formába kell konvertálni, hogy az algoritmusok megértsék a feladatot. Manapság alig néhány bank teszi ezt, de a professzor szerint 2030-ra ez már nagyban változhat. Lesz egy központi könyvtár, ahová „bemegy az algoritmus”, „gyorsan megnézi, hogy igen, vagy nem”, majd döntést hoz.
És milyen következményekkel jár a Finternet Magyarország számára? Bár a technológiai innováció általában kétélű kard, amely pozitív és negatív következményekkel egyaránt jár, ez az innovációs vita azt javasolja, hogy
ez Magyarország számára pozitív fejlemény,
és lehetővé teszi, hogy szuverenitását egy hatékonyabb és inkluzívabb globális pénzügyi rendszerben gyakorolja. Példának okáért használni lehet a tokenizációt a piac kompetitív egyensúlyának megváltoztatására, a „nagy rendszer” irányításának alakítására – ha Magyarország is így akarja.
Afrika kiszolgáltatott, mert a nyugati adományozók gazdaként viselkednek – mondta Obianuju Ekeocha afrikai orvosbiológus Az identitás mint politikai fegyver című konferencián.
Képes a természetjog javítani az emberek életén? Mi a művészet szerepe, és hogyan segít rajtam, ha másokon segítek? Erről is szó volt az MCC konferenciáján.
Az MCC felvételi követelményei a teljesítményelven alapszanak, nem pedig a progresszív baloldali identitáspolitikán – árulta el Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója.
Kiderült, melyik területen teljesítenek a legkiemelkedőbben a hazai cégek.
„A feministák hosszú évek munkájával lebontották a nemek közötti érintkezésre vonatkozó normákat, kiiktatták a szexuális aktusok létesítésére vonatkozó tilalmakat, most azon vannak, hogy újakat alkossanak”.
Az MCC kuratóriumának elnöke a szervezet tanévnyitó ünnepségén elmondta, nem arra használják az erőforrásaikat és a tehetségüket, hogy még több globalista gondolkodású embert adjunk a világnak.
„A Nyugat hiába próbálkozik, nem fogja tudni szőnyeg alá söpörni ezt”– szögezte le Marija Zaharova külügyi szóvivő.
Mindez Boris Johnson memoárjából derült ki.
