Küld vagy nem küld katonákat a NATO Ukrajnába?

Nyitóképen: Radoslaw Sikorski (fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Ellentmondásosak a nyilatkozatok a NATO ukrajnai szerepvállalása kapcsán. Mint ismert, az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki, hogy katonákat kellene küldeni az ukrajnai háborúba; erre viszont mind a legtöbb NATO-tagállam vezetője, mind maga Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt reagálta, hogy a NATO nem tervezi katonák küldését. Később a francia vezetés részéről is az hangzott el: nem arra gondoltak, hogy közvetlenül a harcmezőre küldenék harcolni a nyugati katonákat.

Ugyanakkor Ukrajna legelkötelezettebb szövetségesei, mint a balti államok vagy Lengyelország részéről ez az opció sincs kizárva.

Legutóbb Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter (Anne Applebaum történész férje) beszélt arról, hogy a NATO-tagállamok külügyminiszterei körében 

„A találkozó témája Ukrajna lesz. Megvitatjuk egy Ukrajnát támogató NATO-misszió létrehozásának lehetőségeit. Az elképzelés az, hogy a NATO kapacitását az ukránok kiképzésére, a logisztikára és más közös területekre használjuk” – fejtette ki Sikorski néhány napja.

A lengyel külügyminiszter azt is hozzátette: 

Sikorsi arról is beszélt: „Putyin hazudozik a védekező háborújáról. Nem tanácsolom neki, hogy megtámadja a NATO-t, mert 20-szor gazdagabbak vagyunk és Oroszország el fog veszíteni egy ilyen háborút. Ahogy a Szovjetunió elveszítette a hidegháborút.”

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón reagált Sikorski felvetéseire. Gulyás arról beszélt: szerinte Ukrajna ügyében egy erős irányváltás történt a NATO-ban és az EU-ban is, „méghozzá háborúpárti fordulat van, el kell kerülni a háború kockázatát”. Hozzátette: „Fel kell készülni a bevonódásra a háborúban, katonai kiképzést, fegyverszállítási koordinációt jelent az új fordulat”.

A miniszter úgy fogalmazott, a háborús láz átterjedt a NATO-ra és a NATO-parancsnokokra, 

 Arról is beszélt: „Nem látjuk, hogy meggondoltság lenne, a következő fél év lesz a döntő. A kormány azt látja, katonai megoldás nincs a háborúban, béketérgyalásokra és fegyvernyugvásra vagy szükség.”