Az európai munkaadók háromnegyede nem talál megfelelő képzettségű dolgozót a betöltendő állásaihoz. Foglalkoztatási válság jeleit mutatja az EU.
Foglalkoztatási válság jeleit mutatja az EU, az Euronews által összegyűjtött adatok szerint 2018-hoz képest 33 százalékkal nőtt a képzett munkaerő hiánya: míg 2018-ban a munkaadók 42, addig 2023-ban már
a 75 százalékuk került olyan helyzetbe, hogy nem talált megfelelő munkavállalót egy képzett dolgozót igényló munkakör betöltéséhez.
Ezt a tendenciát támasztják alá az Eurostat és a ManpowerGroup statisztikái is.
A legdrámaibb változás öt éve alatt Írországban következett be: 63 százalékos romlás következett be, míg a legkisebb változás Romániában állt be: mindössze 2 százalék a különbség, mert már 2018-ban is nagyobb rossz volt a képzett munkaerő-ellátottság itt. Összességében mégis Németországban és Görögországban volt a legnehezebb a cégek helyezete tavaly, míg az uniós statisztikában Finnország rendelkezik arányaiban a legjobb munkaerő-felhozatallal.
Az Eurobarometer tavaly év végi felmérése szerint az európai kis- és középvállalkozások 54 százaléka mondja azt, hogy az őket sújtó három legnagyobb probléma közül a képzett munkaerő hiánya az egyik. Itt Belgium és Hollandia a legveszélyeztetettebb, míg Lettország érzi legkevésbé ezt a terhet.
Magyarország statisztikái egyébként minden mutatóban körülbelül az EU-átlag körül mozognak.
Az adatok szerint a kkv-szektorban műszaki szakemberekből, mérnökökből, laboratóriumi dolgozókból és szerelőkből van a legnagyobb hiány az EU-ban.
A munkaerőhiány fő oka az, hogy a meghirdetett munkakörök képzettségi feltételeinek egyre kevesebb dolgozó felel meg, így eleve nem is jelentkeznek bizonyos hirdetésekre, a munkaadó oldalon ez pedig úgy jelentkezik, hogy nincs jelentkező, betöltetlenek marad sok munkakör.
A másik ok, hogy az iparágak technológiai, tudásbeli elvárásai folyamatosan változnak, és
a munkavállalók egy része nem képzi tovább magát, ezért a szektorok megváltozott munkaerő-képzettségi elvárásainak nem tudnak megfelelni.
A harmadik ok, hogy tíz év alatt, 2012 és 2023 között eltűnt ötmillió munkavállaló a munkaerőpiacról: 269-ről 264 millióra csökkent a számuk, és a brüsszeli Business Europe jelentése szerint 2050-re további 35 millió ember esik majd ki a rendszerből nyugdíjba vonulás és egyéb okok miatt.
--
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Orbán Viktor vizsgálatot követel a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban.
Berlin tudatosan titokban tartja a típusokat és beszállítókat, jelezve: a NATO keleti szárnyán készülő háborús eszközökkel számolni kell.
A magyaroknak nem kell dideregniük a saját lakásukban, szemben több más uniós tagország lakóival.
Hiába a végeláthatatlan szankciók, az orosz gazdaság nem omlott össze: egyértelmű, hogy a békét csak a tárgyalás hozhatja el.
Irina Heraszcsenko ukrán képviselő azt követeli, hogy Ukrajna törvényi szinten tiltsa be az orosz olaj szállítását a Barátság vezetéken keresztül, hogy Magyarországot végleg levágják az orosz energiáról.
Elég durva üzenete van annak, ha egy szervezet a saját tagja ellen foglal állást egy külső entitással folytatott vitájában. Ungváry Zsolt írása.
Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók.
Felfoghatatlan, ami a legvégén történt.
