Az európai munkaadók háromnegyede nem talál megfelelő képzettségű dolgozót a betöltendő állásaihoz. Foglalkoztatási válság jeleit mutatja az EU.
Foglalkoztatási válság jeleit mutatja az EU, az Euronews által összegyűjtött adatok szerint 2018-hoz képest 33 százalékkal nőtt a képzett munkaerő hiánya: míg 2018-ban a munkaadók 42, addig 2023-ban már
a 75 százalékuk került olyan helyzetbe, hogy nem talált megfelelő munkavállalót egy képzett dolgozót igényló munkakör betöltéséhez.
Ezt a tendenciát támasztják alá az Eurostat és a ManpowerGroup statisztikái is.
A legdrámaibb változás öt éve alatt Írországban következett be: 63 százalékos romlás következett be, míg a legkisebb változás Romániában állt be: mindössze 2 százalék a különbség, mert már 2018-ban is nagyobb rossz volt a képzett munkaerő-ellátottság itt. Összességében mégis Németországban és Görögországban volt a legnehezebb a cégek helyezete tavaly, míg az uniós statisztikában Finnország rendelkezik arányaiban a legjobb munkaerő-felhozatallal.
Az Eurobarometer tavaly év végi felmérése szerint az európai kis- és középvállalkozások 54 százaléka mondja azt, hogy az őket sújtó három legnagyobb probléma közül a képzett munkaerő hiánya az egyik. Itt Belgium és Hollandia a legveszélyeztetettebb, míg Lettország érzi legkevésbé ezt a terhet.
Magyarország statisztikái egyébként minden mutatóban körülbelül az EU-átlag körül mozognak.
Az adatok szerint a kkv-szektorban műszaki szakemberekből, mérnökökből, laboratóriumi dolgozókból és szerelőkből van a legnagyobb hiány az EU-ban.
A munkaerőhiány fő oka az, hogy a meghirdetett munkakörök képzettségi feltételeinek egyre kevesebb dolgozó felel meg, így eleve nem is jelentkeznek bizonyos hirdetésekre, a munkaadó oldalon ez pedig úgy jelentkezik, hogy nincs jelentkező, betöltetlenek marad sok munkakör.
A másik ok, hogy az iparágak technológiai, tudásbeli elvárásai folyamatosan változnak, és
a munkavállalók egy része nem képzi tovább magát, ezért a szektorok megváltozott munkaerő-képzettségi elvárásainak nem tudnak megfelelni.
A harmadik ok, hogy tíz év alatt, 2012 és 2023 között eltűnt ötmillió munkavállaló a munkaerőpiacról: 269-ről 264 millióra csökkent a számuk, és a brüsszeli Business Europe jelentése szerint 2050-re további 35 millió ember esik majd ki a rendszerből nyugdíjba vonulás és egyéb okok miatt.
--
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Gyorsan reagált a NATO.
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Magyarország és Lengyelország ellen szervezkednek.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
