Kiskapukon keresztül áramlik az orosz olaj Nagy-Britanniába
Mintha nem is léteznének a szankciók.
Tehetetlenül nézik, ahogy teherautószámra hordják át a határátkelőiken a tiltott holmit az oroszoknak.
Amellett, hogy a közelmúltban a legtöbb spekuláció az „újracsomagolt” orosz energiahordozók körül volt, most figyelmet kezdtek fordítani arra is, hogy mi a helyzet az elvileg szankciós listára tett, tiltott áruk Oroszországba kerülésével.
Ezt is ajánljuk a témában
Mintha nem is léteznének a szankciók.
Terjedelmes riportban járt utána a Politico, mi folyik a balti országok Oroszországgal szomszédos határain. A riporter egy 22 éves fiatalember, Mazsit Iszmailov útját kíséri – képzeletben – végig, aki vigyorogva meséli: ha a letteknél fennakad a határon, majd megy a litvánokhoz vagy máshova; elég, ha beveszik, hogy nem is Oroszországba viszi áruját, hanem továbbáll onnan, például Kazahsztánba.
Így megy ez, hiszen – röviden:
A cikk rámutat: bár Észtország, Lettország és Litvánia elvben a legszigorúbb szankciópárti államok közé tartozik az EU-ban,
1600 kilométeres határuk van Oroszországgal és Fehéroroszországgal.
Éppen ezért ez a térség, ahol a legtöbb, tiltott holmi beáramlik Oroszországba. Legyen szó katonai- vagy polgári felhasználású termékekről, esetleg luxusautókról.
A cikkbéli hivatalnokok és hivatalosságok pedig csak panaszkodnak.
A határőrök és vámosok arra, hogy óráról órára teherautók százai hajtanak át a lett-orosz határon, de ők túlterheltek és alulinformáltak. Van vagy 6 ezer cikk, ami a szankciós listán van, sokszor azt sem tudják hirtelen, mit engedhetnének át és mit nem. Pénz minderre nincs, egy vilniusi vámtiszt szerint még a fizetős cégadatbázisokhoz sem férnek hozzá, hogy legalább azt megnézzék, kié az adott teherautó – így esélytelenek a csempészekkel szemben.
Sokkoló, de például Lettország szomszédja, Litvánia hatóságai kiszámolták, ami innen Oroszország felé áramlik, az mind az országon kívüli EU-s termék, csupán 6 százaléka érkezik ténylegesen Litvániából. Minden más csak áthalad az országukon.
S akkor a további bonyodalmak.
Például Oroszország maga is tranzitország a Dél-Kaukázus vagy éppen Kazahsztán, Kirgizisztán, sőt Kína felé is.
Vagyis, ha a szállítmányozók mint a riporter első alanya, elhitetik egy kiégett vámossal, hogy nem is Oroszországba tart a szállítmány, akkor elméletileg beléphetnek vele orosz területre.
Aztán vagy visszaimportálják az oroszok onnan – ez a hivatalos procedúra alapján még csak nem is illegális – vagy el sem jut odáig, mert a határ túloldalán simán kipakolják az egészet az oroszoknak. Néha kilóg a lóláb: például ha egy elméletileg 3500 kilométeres bejelentett utat valaki két nap alatt megtesz, noha lehetetlen lenne.
Egy másik megoldás, hogy a kamionok Fehéroroszország felé hagyják el az EU-t, amely vámunióban van Oroszországgal, de jóval kevesebb szankció sújtja; innen csak át kell vinni akár megállás nélkül az oroszokhoz az árut és kész.
Egy sokatmondó számsor: az EU 2022-ben 1,87 milliárd euró értékben exportált elméletileg Kazahsztánba olyan kritikus fontosságú termékeket, mint az üzemanyag, gépek és járműalkatrészek. Ugyanebben az időszakban Kazahsztán csak körülbelül 1,1 milliárd euró értékben jelentett be ilyen termékeket.
Vagyis 750 millió eurónyi termék elpárolgott.
Nyilván, ahol ennyi pénz van, ott korrupció is akad, erről is mesél a cikk; de az is igaz, hogy megéri csempészni, mert
egy Európában pár száz euróért árult laptop akár kétezer eurót is kóstálhat orosz földön.
„Az oroszoknak még mindig van pénzük és fizetnek is” – fogalmaz egy illetékes.
S mindehhez képest a lebukási arány is nevetséges, ennél csak az szánalmasabb, hogy a tavalyi 250 büntetőügyből mindössze 9 esetben nem engedték el az elkövetőket, s ebből összesen 6 esetben történt elítélés. Volt, hogy egy évig folyt az eljárás, hogy a végén lezárják egy 6200 eurós pénzbírsággal az egészet.
A meghirdetett intézkedések – határátkelőhelyek bezárása, szigorúbb papírmunka – a cikk konklúziója szerint legfeljebb átterelik a problémát máshová; az nem fog megszűnni.
Ahogy egyébként is nagyüzemben megy.
Ezt is ajánljuk a témában
Fegyverkezéshez való technológiák kerülnek ki harmadik – nem EU-s – országba, és innen Oroszországba, ennek vetnének véget. Persze a megoldás szerintük megint csak a kézivezérelt brüsszeli irányítás.
***
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: MTI/EPA-PAP/Darek Delmanowicz