Tusk csapata akcióban: még a lengyel-magyar történelmet is átírná

2024. február 28. 10:54

Az MTA bizottságának álláspontja szerint az oktatási minisztérium új alaptanterve teljesen ellentétes a hagyományos lengyel-magyar barátság szellemével.

2024. február 28. 10:54
null

A most elfogadott projektek teljesen ellentétesek a hagyományos lengyel-magyar barátság szellemével, de a történelmi nevelés céljaival is – közölte az MTA Magyar-Lengyel Történeti Bizottsága a Do Rzeczy beszámolója alapján.

A Bizottság reakciójában arra utal, hogy Donald Tusk oktatási minisztériuma karcsúsítani akarja az általános és középiskolai tantárgyak alaptantervét. A szervezet azzal érvel, hogy a tárca tervei három helyen is nem megfelelő módon hivatkoznak a lengyel-magyar kapcsolatokra.

A XIV. és XV. századi lengyel-magyar együttműködés, valamint Báthory István uralkodása is kikerül az alaptantervből, amely egyben torzítja a magyar felkelések hangvételét is.

A Bizottság hangsúlyozta, a módosítások nem lesznek pozitív hatással a lengyel diákok történelmi ismereteire.

Az MTA közleményét változtatások nélkül alább közöljük:

A Magyar Tudományos Akadémia 

Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságának

állásfoglalása

 

Budapest–Varsó–Krakkó–Wrocław

2024. 02. 27.

 

A lengyel Nemzeti Oktatási Minisztérium által 2024-ben bevezetésre kerülő új lengyel kerettanterv komoly változásokat hoz a lengyel alapfokú oktatásban. A változtatások a történelemoktatást is jelentős mértékben érintik. 

A Minisztérium honlapján (https://www.gov.pl/web/edukacja/zmiana-podstawy-programowej--zaczynamy-prekonsultacje) társadalmi vitára bocsátott anyag bevezetőjében megfogalmazott új célokkal, miszerint „az általános iskolai történelemoktatás elsődleges célja a múlt iránti érdeklődés felkeltése – a saját családtörténettől kezdve a helyi és regionális történelmen át a lengyel és az egyetemes történelemig –, valamint a más népek és más nemzetek eredményei iránti tisztelet kialakítása”, a Vegyesbizottság tagjai csak egyet érteni tudnak. Ugyanakkor a teljes szöveget elemezve sajnálattal állapítjuk meg, hogy az első mondatban meghatározott helyes célnak ellentmondó javaslatok kerültek a kerettanterv tervezetébe.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottsága úgy véli, hogy az új tervezet három ponton hátrányosan kezeli a magyar–lengyel történelmi kapcsolatokat. Így a korábbi kerettantervből kikerültek a XIV–XV. századi lengyel–magyar kapcsolatok, valamint Báthory István uralkodása, különös tekintettel külpolitikájára, továbbá módosításra került az 1956-os magyar forradalom eseményeinek bemutatása.

A Vegyesbizottság úgy véli, hogy az említett témák kerettantervből való eltávolítása és módosítása nem segíti a tanulók regionális tudatának kialakítását, nem járul hozzá „más népek és más nemzetek eredményei iránti tisztelet kialakításához” és egyértelműen szűkíti a lengyel történelemről megszerezhető tudást, az egészséges lengyel nemzeti és regionális tudat kialakításának lehetőségét.

1) A XIV–XV. századi magyar–lengyel kapcsolatok alatt a diákok megismerik a régiónk történetében és jelenében oly fontos visegrádi királytalálkozó történetét, a Piast-dinasztia kihalása utána az Anjou-ház hatalomra kerülésének körülményeit. Beleértve természetesen a lengyelek által Magyar Lajosnak (magyarok számára: I. Nagy Lajos) nevezett király uralkodása alatti lengyel–magyar perszonálunió történetét és jelentőségét, majd Lajos lányának, Hedvignek lengyelországi tevékenységét (pl. a krakkói Jagelló Egyetem újraalapítását) és végül házasságát a litván Jagelló Ulászlóval, amely megalapozta a lengyel–litván államközösséget. E korszak gazdag kulturális örökségét sem vitathatjuk el (Lajos és Hedvig uralma alatt került pl. a Fekete Madonna képe a magyar alapítású pálos rend częstochowai kolostorába.) A XIV–XV. századi lengyel történelem tehát elválaszthatatlan a magyar történelemtől. Éppen a XIV. század az, amikor a regionális együttműködés új lendületet kap, és az uralkodók egymást másolják (III. Kázmér, IV. Károly, I. Károly és Lajos). Azért kell tanulni róla, mert e nélkül nem érthetők meg a lengyel történelem sorsfordító évei, s nem érthető a Jagelló-dinasztia trónra kerülése és regionális hatalommá válása sem.

2) Báthory Istvánt magyarként, erdélyi fejedelemként választották lengyel királlyá. A történészek egyöntetű véleménye, hogy megválasztása a lengyel Szejm legjobb döntései közé tartozott a korszakban. Személyében egy minden szempontból alkalmas és az ország elé tornyosuló kihívásokra választ adni képes uralkodó került a lengyel–litván trónra. Báthory megreformálta az elavult adórendszert, átalakította az igazságszolgálatást, – visszaszorítva ezzel a korrupciót –, földreformot hajtott végre és modernizálta a hadsereget. Reformjai sikerét bizonyítja, hogy ígéretét beváltotta, és legyőzte a Livóniában már 18 éve hadakozó IV. Iván orosz cár seregeit, ezzel legalább 100 évvel elodázta az oroszok balti térségben később kialakult hegemóniáját. Ugyanakkor Báthory szerepe megkérdőjelezhetetlen a korszakban a humanizmus lengyelországi elterjedésében, jelentős reformokat vezetett be éppen a közoktatásban is. Nem véletlen, hogy Báthoryról szinte minden lengyel településen utcát neveztek el, és az 1918-ban létrejött független lengyel állam első gimnáziuma Varsóban szintén róla kapta a nevét. Báthory öröksége évszázadokon keresztül élt, és ma is él tovább. A felosztások korában vigasztalást, reményt és politikai programot nyújtott a lengyel társadalom számára, geopolitikai programjának alapelvei pedig máig tovább élnek Lengyelország külpolitikájában.

3) Az 1956-os magyar forradalom története nem kizárólag magyar történet. A forradalomhoz vezető út során a magyar és a lengyel folyamatok szorosan összekapcsolódtak és hatottak egymásra. Amikor 1956. október 19-én a lengyel politikai vezetésben változás állt be, és Władysław Gomułkát választották meg az ország élére, a magyar közvélemény hasonló változásokat követelt Budapesten is. Nem véletlen, hogy a lengyel pártvezető október 20-i antisztálinista beszédét október 23-án teljes egészében közzé tették Magyarországon, amely közvetlen katalizátorként szolgált az 1956-os magyar forradalom kirobbanásához. Ezért vonultak a budapesti tüntetők a magyarok és lengyelek közös szabadsághőse, Bem József tábornok szobrához, ahol a magyar mellett a lengyel zászlót is kitűzték. A tüntető tömegben több Lengyelországgal szolidaritást kifejező transzparens és tábla megjelent. Majd amikor a forradalom szovjetellenes szabadságharccá változott, a lengyel társadalom egy emberként állt a harcoló magyarok mellé. Éppen a lengyelek nyújtották a legnagyobb önkéntes segítséget a magyaroknak 1956 őszén. A lengyel társadalom egyedülálló szolidaritását Magyarországon a mai napig tanítják és számon tartják. A szocialista korszakban a lengyel társadalom hűen ápolta az 1956-os magyar forradalom emlékét, a ’70-es, ’80-as években pedig az ellenzéki mozgalmak fontos viszonyítási pontjává vált a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelemben.

A tervezetből kiderült, hogy a lengyel Nemzeti Oktatási Minisztérium az általános iskolai történelemoktatás tananyagát alapvetően át szeretné írni. A Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság nem vitatja a változtatás jogát, ám történész szakmai szemmel komoly aggályok merülnek fel annak jelenlegi formájával szemben. Az új tervezet teljesen ellentétes a magyar–lengyel hagyományos barátság és szimpátia szellemiségével, de a történelemoktatásnak – a módosított szöveg szerint meghatározott – céljaival is. A Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság kiáll amellett, hogy az alap- és középfokú történelemoktatásban ne kevesebb, hanem közvetve vagy közvetlenül több tananyag legyen mind Lengyelországon, mind Magyarországon. A bizottság tagjai egyetértenek abban, hogy a magyar–lengyel történelmi kapcsolatok nem csak nemzeteink, hanem a régiónk egész történetének megismerése szempontjából kulcsfontosságúak, ezért a tantervből való eltávolításuk súlyos torzulásokat okozhat a jövő generációja nemzeti és regionális tudatának kialakulásában.

 

Prof. Petneki Áron, polonista, történész, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának elnöke

Prof. Bagi Dániel, polonista, történész, az MTA doktora, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának alelnöke

HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék vezetője

Dr. Mitrovits Miklós, polonista, történész, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának titkára

HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közép-Európa Kutatóintézet

 

Aláírók

Magyar részről:

  1. Dr. Kovács István, polonista, történész, költő, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának tagja
  2. Prof. Csaba Gy. Kiss, polonista, irodalomtörténész, az MTA doktora, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának
  3. Dr. Tapolcai László, polonista, történész, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának tagja, ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék
  4. Dr. Varga Endre László történész, az MTA Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottságának tagja
  5. Prof. Horn Ildikó, történész, az MTA doktora, ELTE BTK Történeti Intézet igazgatója
  6. Dr. Ring Éva, polonista, történész, ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék
  7. Prof. Zsoldos Attila történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  8. Prof. Fodor Pál, történész, turkológus, HUN-REN Történettudományi Intézet
  9. Prof. Molnár Antal, történész, az MTA doktora,  HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatója, ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszékének egyetemi tanára, a Történettudományok Pápai Bizottságának tagja
  10. Dr. hab. Fejérdy András, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatóhelyettes
  11. Dr. Mihalik Béla Vilmos, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  12. Dr. Oborni Teréz, történész, HUN-REN Történettudományi Intézet
  13. Dr. Demeter Gábor, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, az MTA-BTA Bolgár-Magyar Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozatának alelnöke
  14. Dr. Bíró László, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  15. Dr. Gál Judit, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  16. Dr. Pók Attila, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  17. Sokcsevits Dénes, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  18. Dr. Csaplár-Degovics Krisztián, történész, HUN-REN BTK Történettudományi Intézet
  19. Prof. Enikő Csukovits, történész, HHUN-REN BTK Történettudományi Intézet, az MTA doktora, a Századok folyóirat főszerkesztője
  20. Dr. hab. Pálfalvi Lajos, polonista, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lengyel Tanszék vezetője
  21. Dr. Reiman Judit, polonista, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lengyel Tanszék
  22. Dr. Németh Orsolya, polonista, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lengyel Tanszék
  23. Prof. D. Molnár István, polonista, történész, az MTA doktora
  24. Dr. Molnár Imre, polonista, történész, diplomata
  25. Dr. Karol Biernacki, történész, levéltáros, a Wacław Felczak Alapítvány kuratóriumának elnöke
  26. Gedeon Márta, a Wacław Felczak Alapítvány felügyelőbizottságának tagja
  27. Balázs István Miklós, történész, a budapesti Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatója
  28. Dr. habil. Tefner Zoltán, Budapesti Corvinus Egyetem
  29. Dr. Rosonczy Ildikó, történész
  30. Okos Márton, Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület alapító elnöke
  31. Dr. Dupka György történész, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke
  32. Dr. Galuska László MTA doktora, orvos, Debreceni Egyetem
  33. Dr. Schrek Katalin, történész, Debreceni Egyetem
  34. Dr. Petneki Noémi, irodalomtörténész, fordító
  35. Zöldy Áron, fordító, Wacław Felczak Alapítvány

 

Lengyel részről:

  1. Prof. Dr. Maciej Janowski, történész, a Lengyel Tudományos Akadémia Tadeusz Manteuffel Történeti Intézetének igazgatója, a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel-Magyar Történelmi Bizottságának elnöke
  2. Prof. dr hab. Marek Kornat, történész, Lengyel Tudományos Akadémia Tadeusz Manteuffel Történeti Intézete
  3. Dr. Marta Piber-Zbieranowska, történész, Lengyel Tudományos Akadémia Tadeusz Manteuffel Történeti Intézete
  4. Dr. Michał Zbieranowski, történész, Lengyel Tudományos Akadémia Tadeusz Manteuffel Történeti Intézete
  5. Prof. Stanisław A. Sroka, történész, Jagelló Egyetem, a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel-Magyar Történelmi Bizottságának tagja
  6. Prof. Andrzej Nowak, történész
  7. Prof. Tomasz Pudłocki, Jagelló Egyetem Történeti Intézet
  8. Dr. Łukasz Kamiński, történész, Wrocławi Egyetem
  9. dr Marek Mutor, Ossoliński Nemzeti Intézet igazgatóhelyettese, Wrocław
  10. Dr. Leslaw Spychała, történész, Wrocławi Egyetem
  11. Prof. Krzysztof Kawalec, történész, Wrocławi Egyetem
  12. Prof. dr hab. Wojciech Mrozowicz, történész, Wrocławi Egyetem
  13. Prof. Nagy László Kálmán, polonista, történész, Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Intézet tanszékvezetője
  14. Dr. Grzegorz Bubak, hungarológus és filmtörténész, Jagelló Egyetem Magyar Filológiai Intézet
  15. Prof. Tadeusz Kopyś, hungarológus és történész, Jagelló Egyetem Európai Tanulmányok Központja
  16. Prof. Mirosław Szumiło, történész, Maria Curie-Skłodowska Egyetem
  17. Prof. Gizińska Csilla, a Varsói Egyetem Magyar Tanszék vezetője
  18. Dr. Szymon Brzeziński, történész, hungarológus, Varsói Nemzeti Könyvtár
  19. Dr. Danyi Gábor, történész, Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának munkatársa
  20. Dr. Marcin Grad, hungarológus, Varsói Egyetem Magyar Tanszék
  21. Prof. Ryszard Grzesik történész, középkorász, a Lengyel Tudományos Akadémia Szlavisztika Történeti Intézetének vezetője
  22. Dr. Jarosław Szarek, történész
  23. Dr. Wojciech Frazik, történész
  24. Dr. Ireneusz Wysokiński OP, történész, a Lengyel Domonkos Tartomány Levéltárának igazgatója
  25. Dr. Józef Łucyszyn CM tiszteletes, teológus, Missziós Atyák Teológiai Intézetének volt rektora
  26. Piotr Stefaniak, történész
  27. Dr. Tomasz Kurpierz, történész, Nemzeti Emlékezet Intézete, Katowice
  28. Michał Kwilecki, Wrocławi Lengyel-Magyar Egyesület
  29. mgr Andrzej Kowalak, kultúrtörténész, lengyel-magyar kapcsolatok kutatója, Varsó
  30. Annamaria Molnar-Borkowski, fordító
  31. Grzegorz Łubczyk, Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete (1997-2001), a „Henryk Sławik - Emlékezet és Életmű” Egyesület elnökhelyettese, lengyel-magyar témájú könyvek és dokumentumfilmek szerzője
  32. Jerzy Snopek, történész, műfordító, Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete (2016-2022), a Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel-Magyar Történelmi Bizottságának tagja
  33. dr Michal Przeperski, történész, Lengyel Tudományos Akadémia Tadeusz Manteuffel Történeti Intézete
  34. dr hab. Rafał Łatka, történész, Stefan Wyszyński Kardinális Egyetem professzora”

 

***

Ezt is ajánljuk a témában

***

A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.

Nyitókép: AFP/Janek Skarzynski

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ParaBellumm
2024. február 29. 05:36
Hátravinn...agyonlőni.EZ nem lengyel hanem egy cia báb....
Hohokam
2024. február 28. 22:33
Természetesen mindenki tudja, hogy az újtörténelem szerint (Orbán sugalmazására) Horthy támadta meg '39 szeptember 1-én Lengyelországot, és ezt követően a lengyelek Németországban kaptak menedéket.
grenki-2
2024. február 28. 16:26 Szerkesztve
Szóval félre teszik a történelmi több száz éves lengyel-magyar barátságot, az orosz gyűlöletük miatt...ezt azért nem kéne, még a lengyel bal-liberális oldalnak se...
Batman007
2024. február 28. 16:07 Szerkesztve
Az USA belevert két éket a földbe Oroszország és Európa közé, Lengyelország és Ukrajna azok.Az egyik ék épp tuskóvá vastagodott.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!