Nem támogatjuk a Hamászt és a terroristákat – így magyarázkodik Alexander Soros

A tavaly október 7-i szörnyű Hamász-támadások és Izrael pusztító katonai válasza számtalan emberéletet követelt, és elképzelhetetlen pusztítást okozott. A helyzet a Közel-Keleten és az egész világon fokozódó polarizációhoz vezetett, az Egyesült Államokban szintén heves viták dúlnak az utcákon, az egyetemi kampuszokon és a kongresszus termeiben – így kezdi írását Alexander Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke, a szervezet saját online platformján. 

„Azért írok, hogy a folyamatosan torzító és tisztességtelen jobboldali támadásokkal szemben tisztázzam a családommal és az általam vezetett Nyílt Társadalom Alapítványok munkájával kapcsolatos tényeket” – folytatja hosszú monológját. Amelyet apja, Soros György példájával kezd, aki 1930-ban született Magyarországon, és „ha nem tudott volna hamis személyazonossági papírokat szerezni, valószínűleg elpusztult volna a holokausztban, mint családjának számtalan tagja”. 

Alexander Soros szerint ez a tapasztalat alapozta meg apja egész életére szóló elkötelezettségét az iránt, hogy segítsen azokon, akiket pusztán azért diszkriminálnak, mert olyanok, amilyenek. Több mint harmincéves jótékonysági tevékenysége során következetesen igyekezett a társadalom peremére szorítottakat 

támogatni, és küzdött az etnikai, vallási és faji gyűlölet minden formája ellen. Az antiszemitizmus elleni küzdelem ennek a munkának az egyik központi részét képezi.

„Amikor 2016-ban Donald Trumpot 2016-ban megválasztották, apám felhívta kollégáit az Egyesült Államokban, mélyen aggódva Trump uszító retorikája és a gyűlölet-bűncselekmények áradata miatt, amely országszerte a muszlim, latinó, fekete, LMBTQIA- és bevándorlóközösségek ellen irányultak, beleértve a graffitiként megjelenő náci szimbólumok számának megugrását, és a zsidó temetők növekvő mértékben való meggyalázást. Apám erre azonnal bejelentette, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok tízmillió dolláros befektetést eszközöl a Közösségek a gyűlölet ellen elnevezésű kezdeményezés létrehozására. Ennek célja, hogy ösztönözze a gyűlölet-bűncselekmények bejelentését a hatóságok számára, és az áldozatoknak jogi és szociális szolgáltatásokat nyújtson” – sorolja apja érdemeit Alexander Soros.

Majd azzal folytatja, hogy amikor 2017 nyarán neonácik és fehér fajgyűlölők vonultak fel Charlottesville-ben, a Soros-alapítványok támogatták a békés tüntetőket, akik az „Egyesítsük a Jobboldalt” gyűlés résztvevői ellen pert indítottak – utóbbiak közül sokan Adolf Hitlert éltették, és azt a mondatot mantrázták, hogy „a zsidók nem léphetnek a helyünkbe”. A felperesek szerint ezzel „faji háborút” akartak kirobbantani, és „fehér etnostátust” létrehozni. Az esküdtszék végül a felperesek javára döntött, és megállapította, hogy a gyűlés résztvevői aznap lábbal tiporták a kisebbségek és a közösségeikért kiálló támogatóik polgári jogait.

2018-ban csőbombát helyeztek el a családi házunknál és számos más magas rangú politikai személyiség otthonánál; az elkövető egy antiszemita floridai férfi volt. Öt nappal a csőbomba megtalálása után egy őrült fegyveres tizenegy embert lőtt le és ölt meg egy pittsburghi zsinagógában, ami a BBC szerint az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb antiszemita erőszakos cselekménye volt, és Soros György megszállottja hajtotta végre. Ezek a sajnálatos események sem tompították azonban apám, jómagam vagy alapítványaink elszántságát, hogy folytassuk a gyűlölet elleni harcot” – folytatja írását Alexander Soros.  

Beszél arról is, hogy az elmúlt néhány évben a Nyílt Társadalom Alapítványok különböző politikai beállítottságú partnerek sokszínű csoportjait támogatta, akik eltérő nézeteket vallanak Izraelről és Palesztináról, valamint arról, hogyan rendezhető békésen a két állam történelmi konfliktusa.  

„De közös bennük a hit, hogy az antiszemitizmus – ahogyan a szó kiforgatott, álnok fegyverként való használata is – komoly veszélyt jelent a demokráciára.”

Tavaly nyáron – írja még Alexander Soros – a Biden-kormány bejelentette az antiszemitizmus elleni nemzeti stratégiát, amelyre az antiszemita incidensek riasztó növekedése miatt volt szükség. Ez a törekvés Alexander Soros szerint a Netanjahu-kormány és szövetségesei azon erőfeszítései hátterében történt, amelyek a fogalom definíciójának kialakítására irányultak, hogy megvédjék Izraelt az emberi jogi politikájáért való felelősségre vonástól. Izrael ugyanis egyre agresszívebb és ellenségesebb magatartást tanúsított az ország őslakos arab lakosságával szemben.

A Nyílt Társadalom Alapítványok partnerei azon dolgoztak, hogy segítsenek ellensúlyozni ezt a törekvést, és támogatták a probléma a Biden-féle széles körű megközelítését, kétpárti konszenzust teremtve az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben. Miközben megakadályozzák, hogy a kifejezést bunkósbotként használják azok ellen, 

„Tavaly év végén apám átadta nekem az alapítványok vezetésének fáklyáját. Tiszteletben tartom elkötelezettségét a gyűlölet minden formája és az antiszemitizmus elleni küzdelem iránt, az bárhol is üsse fel a fejét. A legkorábbi filantrópiai munkám a progresszív zsidók mozgalmának támogatása volt, amely az igazságosságért és a mindenki számára biztosított egyenlőségért küzd.” 

Alexander Soros megemlíti még, hogy az október 7-i Hamász-támadások óta a jobboldali média által torz és tisztességtelen támadások sorozata érte a Nyílt Társadalom Alapítványokat, főleg azzal vádolva a szervezetet, hogy a Hamászt és a terrorizmust támogatja.

„Nem támogatjuk a Hamászt vagy más, erőszakos és terrorista csoportot, amint azt nyilvánosan is kijelentettük. Teljes mértékben betartjuk az Egyesült Államok terrorizmusellenes törvényeit, és egyetlen partnerünket sem vádolta az amerikai törvényhozás a terrorizmus támogatásával. Az általunk segített csoportok mindegyike nyilvánosan elkötelezett az erőszakmentesség mellett, és ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy az emberi jogokat és a biztonságot az izraelieknek és a palesztinoknak egyaránt élvezniük kell, nemcsak most, hanem végleges megoldásként is a térség problémáira.”

Hozzáteszi, a közelmúltban számos olyan beruházást hajtottak végre, amelyek révén tovább tudnak küzdeni az antiszemitizmus ellen. Tavaly nyáron például jelentős támogatást nyújtottak a Londoni Egyetem Birkbeck Intézetének az antiszemitizmus tanulmányozására, „a kortárs antiszemitizmus jobb megértése” érdekében és az antiszemitizmus vádjával való visszaélések elleni küzdelemre az izraeli és palesztinai nemzetközi politikában.

Decemberben azt is bejelentették, hogy 3,3 millió dolláros sürgősségi befektetést nyújtanak olyan vezető emberi jogi szervezeteknek, amelyek a humanitárius jog megsértését dokumentálják, és védelmezik a támadásoknak kitett, kiszolgáltatott közösségeket Ciszjordániában és Izraelen belül. További egymillió dollárt szánnak az antiszemitizmus és a gyűlölet elleni küzdelemre, valamint arra, hogy az antiszemitizmus vádja ne váljon fegyverré, ami akadályozza a béketeremtést. 

– zárja írását Alexander Soros.

Nyitókép: Alexander, a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke a Világgazdasági Fórum (WEF) zárónapján tartott panelbeszélgetésen a svájci Davosban 2024. január 19-én. (Dr. Stefan Wermuth/Bloomberg via Getty Images)