Európa „beteg embere” magával ránthatja a magyarokat is

A januári kifejezetten biztató infláció (3,8 százalék) után néhány adat azt valószínűsíti, hogy tavaly év végén és idén év elején visszaesés volt a hazai gazdaságban – írja az Index. A cikkben felsoroltak szerint  decemberben negatívba fordult a termék-külkereskedelmi egyenleg. Az export euróban számított értéke 7, 8 százalékkal, az importé 8,6 százalékkal volt kisebb tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom volumene szintén csökkent az előző év azonos időszakaihoz képest, a legnagyobb probléma viszont az, hogy az ipari termelés volumene is jelentősen zuhant 2023-ban 2022-höz képest. 

Mindezzel összefügg, hogy az eurózóna gazdasága tavaly épp hogy elkerülte a technikai recessziót, 

 – összegezte korábban egy elemző. 

Pedig, írja az Index, Németországon mint az unió gazdasági motorján múlhat egész Európa sorsa. Sőt, Magyarországé is, hiszen hazánk német gazdasági kitettsége igen nagy: 2021-ben az export, 26, az import 24 százaléka német érdekeltségű volt.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az Indexnek elmondta, „ha a német ipar termékei iránt globális szinten erős a kereslet, az a mi outputjaink irány is növeli az igényt, ami felfelé húzza a magyar GDP-t, a foglalkoztatást és a béreket is. Ugyanígy a német termékek iránti nemzetközi kereslet lanyhulása rossz hír számunkra is.”

A német foglalkoztatási ráta a koronavírus-válság alatti visszaesés után most 77-78 százalékos sávban stagnál, nagyjából 46 millió foglalkoztatottal, ezt a kedvező mutatót Sebestyén Géza szerint árnyalja a munkanélküliség 2022 óta való folyamatos emelkedése. Mindeközben a német GDP-növekedés is csökkenő irányt vett. 

Mindez azért is probléma, mert Magyarországnak messze Németország a legfontosabb külkereskedelmi partnere, de persze akadnak azért mások is. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint import tekintetében Lengyelország, Ausztria és Szlovákia fontosak még számunkra, illetve Kína, export szempontjából pedig célországok még Olaszország, Románia és Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Francia- és Csehország. 

Németország gazdasága ráadásul ugyanazzal a problémával küzd, mint a legtöbb európai állam: elöregszik a lakosság. Sebestyén Géza arra hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a németeknél a termékenységi ráta 1,6, 

Erre a bevándorláspárti politika az egyik reakció, miközben a németeket nemcsak ez a probléma, hanem a nemzetközi gazdasági fluktuációk, illetve a verseny erősödése is negatív módon érinti; Kína egyre erősebb gazdasági konkurenciája a germánoknak.  

Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendre hangsúlyozza, hogy az idei év itthon már biztosan a növekedésről szól, az elemzések szerint a német gazdasági nehézségek rontják majd a mi kilátásainkat is. 

Sebestyén Géza ugyanakkor azt is kiemelte: számunkra leginkább az európai piacok fontosak, „amelyek azonban a háború, a szankciók, az energiaárak drámai emelkedése és az inflációs sokk miatti magas kamatok okán jelenleg is komoly szembeszéllel küzdenek”.

Ugyanakkor, véli az MCC szakértője, 

Szerinte optimisták lehetünk a tekintetben is, hogy a pozitív folyamatokat erősítik a meginduló uniós pénzek is, nem véletlen, hogy „a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is magas növekedési rátákat becsült hazánk tekintetében a következő évekre”. Így nincs másra szükség, mint a további gazdasági élénkítésre.

Nyitókép: Schleswig-Holstein, a chipgyártó Vishay bővíti itzehoe-i gyártóüzemét, és 150 új munkahelyet tervez létrehozni. (Christian Charisius/ dpa Picture-Alliance via AFP)