Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az Indexnek elmondta, „ha a német ipar termékei iránt globális szinten erős a kereslet, az a mi outputjaink irány is növeli az igényt, ami felfelé húzza a magyar GDP-t, a foglalkoztatást és a béreket is. Ugyanígy a német termékek iránti nemzetközi kereslet lanyhulása rossz hír számunkra is.”
A német foglalkoztatási ráta a koronavírus-válság alatti visszaesés után most 77-78 százalékos sávban stagnál, nagyjából 46 millió foglalkoztatottal, ezt a kedvező mutatót Sebestyén Géza szerint árnyalja a munkanélküliség 2022 óta való folyamatos emelkedése. Mindeközben a német GDP-növekedés is csökkenő irányt vett.
Mindez azért is probléma, mert Magyarországnak messze Németország a legfontosabb külkereskedelmi partnere, de persze akadnak azért mások is. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint import tekintetében Lengyelország, Ausztria és Szlovákia fontosak még számunkra, illetve Kína, export szempontjából pedig célországok még Olaszország, Románia és Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Francia- és Csehország.
Németország gazdasága ráadásul ugyanazzal a problémával küzd, mint a legtöbb európai állam: elöregszik a lakosság. Sebestyén Géza arra hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a németeknél a termékenységi ráta 1,6,
vagyis a lakosság öregszik, ami a társadalombiztosítási és egészségügyi rendszerére nézve egyaránt terhelő.