Amúgy nem, nem az a baj, hogy a turul marad
Bőven lehetne akárhány turul az országban, hanem hogy teljesen alkalmatlan szimbólum a II. világháború áldozatai előtti tisztelgésre.
Straub F. Brúnónak jellemző módon a „Kutató” fedőnevet adták.
Straub F. Brunó jelentett Szent-Györgyi Albertről az állambiztonságnak – szúrta ki a hvg.hu az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Facebook-bejegyzését.
A biokémikus, aki régi tanítványa volt a Nobel-díjas tudósnak, 1985-től párton kívüli tagja volt az Országgyűlésnek, 1988. június 29-én pedig megválasztották a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökévé (az Elnöki Tanács testületként látta el az államfői feladatokat).
Straub a tisztséget a Magyar Köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásáig tölthette be.
A hírszerzés 1955 októberében környékezte meg Straubot, majd 1956 után megint megkeresték, de már nemcsak mint informátort kívánták használni, hanem a fokozatosság elve alapján titkos munkatársnak szervezték be. Fedőneve a nem túl kreatív „Kutató” volt.
Straubot főleg a nemzetközi tudományos élet területén alkalmazták, valamint „a nyugaton élő magyar származású szakemberekről” kértek tőle információkat. Külföldi útjai előtt rendszeresen megkapta az állambiztonság eligazítását, és kidolgozott terv alapján kellett a feladatait végrehajtania. Ügynöki megbízatását végül 1968-ban megszüntették azzal az indokkal,
hogy mint hivatalos kapcsolat is el tudja látni az operatív megbízatásokat, ehhez „komoly tudományos és társadalmi funkcióinál fogva” nincs szükség a tartótiszttel való szoros együttműködésre.
„Munkaterületéhez” tartozott tehát régi mesteréről, Szent-Györgyi Albertről is információkat szolgáltatni. „Kutató” jellemzéséből tudható, hogy csak korlátozottan adott írásos jelentéseket, vele az együttműködés inkább szóban történt. De így is maradt fenn néhány Szent-Györgyiről készült jellemzése, és még ezekben az állambiztonságnak készült összegfoglalókban is a legnagyobb tisztelettel beszél egykori tanáráról: „Nagy nemzetközi elismerése kétségkívül annak is tulajdonítható, hogy magával ragadó egyéniség, a tudós és művész keveréke” – írta egy 1957-es jelentésben.
A teljes bejegyzést alább olvashatják.
Nyitókép: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Facebook