Saját párttársai is attól tartanak, hogy visszafelé sül el a terve.
Ursula von der Leyen EU-s vállalatokra kivetett adóterve már induláskor megbukni látszik. A javasolt árbevétel-alapú adót gyakorlatilag egyöntetűen elutasították a parlamenti pártok, és szinte biztos, hogy nem fogja megkapni a szükséges támogatást – írja a Politico, arról a új fix bevételi alapú adóról, amelyet az Európai Bizottság elnöke az európai bevételek növelése érdekében vezetne be.
A német politikus elképzelései szerint ez az új adó éves szinten 6,8 milliárd eurót hozna az uniónak, és az EU a több mint 1,8–2 billió eurós, 2028-tól 2034-ig tartó hétéves keretének finanszírozását egészítené ki, amely főleg védelmi, kutatási és klíma célokra fókuszál. Az új adókötelezettség az évente 100 millió (40 milliárd forint) feletti bevételt termelő cégeket terhelné, függetlenül azok profitjának mértékétől. A legkisebb érintett cégektől évente 100 ezer eurót (40 millió forint) szedne be, a legnagyobbaktól pedig maximum 750 ezret (300 millió forint).
Von der Leyen elképzelése azonban nem valószínű, hogy meg tud valósulni, mert már közvetlen környezetében is heves kritikába és ellenállásba ütközik.
A Bizottság elnökének terve heves ellenállást váltott ki az EP-képviselők körében, még a néppártból is sokan ellenezték.
A Parlamenten kívül tagállami szinten is nagy az ellenkezés, a német pénzügyminiszter például azt kifogásolta, hogy a cégek ilyen jellegű adóztatása visszavetheti az európai beruházásokat. Többen is attól tartanak, hogy az adó bevezetését követően a nagyvállalatok elhagyhatják Európát, a cégek pedig azt nehezményezik, hogy Brüsszel ezzel a sikeres vállalkozókat bünteti.
Monika Hohlmeier az Európai Néppárt képviselője és a költségvetési bizottság alelnöke erről úgy nyilatkozott, az adó
szöges ellentétben áll azon törekvéseinkkel, hogy erősítsük az európai vállalatok – különösen a közepes méretű cégek – versenyképességét”
– jelentette ki von der Leyen terve ellenében, majd hozzátette –„Pontosan ezek azok a vállalkozások, amelyeket aktívan támogatunk egy jelentős Versenyképességi Alapon keresztül, amelynek célja az innováció ösztönzése, a termelékenység növelése, valamint, hogy az EU-t egy vonzó globális befektetési központtá tegyük.”
Friedrich Merz német kancellár, aki von der Leyenhez hasonlóan a német kereszténydemokrata párt (CDU) tagja, korábban egy londoni sajtótájékoztatón azt nyilatkozta:
Szó sincs arról, hogy az Európai Unió adót vetne ki a vállalatokra, mivel az Európai Uniónak ehhez nincs jogalapja.”
Von der Leyennek tehát látszólag sem az Európai Parlamenten belül, sem azon kívül nincsenek komoly támogatói ebben a kezdeményezésben, ami feltehetően nagy vitát fog szülni a képviselők között, de valószínűleg nem fog megvalósulni – értékelt a Politico.
Nyitókép: Jean-Christophe Verhaegen / AFP
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
A vállalat állami támogatással és nemzetközi beruházásokkal bővíti tevékenységét.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Az egykori politikus szerint elképesztő, hogy a választók jó része szerint természetes, hogy a külügyminiszter telefonbeszélgetése csak úgy kikerül a „placcra”.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
