Terveznek néhány Magyarországot is érintő dolgot, valamint Ukrajna ügyében is igazságot tesznek.
2024 első félévében – közvetlenül Magyarország előtt – Belgium adja az Európai Unió soros elnökségét, tegnap tehát minden tekintetben átvette a hatalmat Brüsszel az Európai Unió felett. „Belgium készen áll!” – üzente beharangozójában az X-en Hadja Lahbib belga külügyminiszter, az elnökség felelőse; valamint Alexander De Croo belga miniszterelnök, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Fülöp, a belgák királya. Iparkodniuk is kell, mert a belga elnökség utolsó hónapjában tartják az EP-választást – azaz nyaktörő sebességgel le kell zárniuk minden folyamatban lévő törvényhozási ügyet,
mert az EP-képviselők hamarosan elmennek kampányolni, a bizottsági és tanácsi tisztségviselők (élükön Von der Leyennel és Michellel) pedig inkább saját karrierjük következő öt évének bebiztosításával lesznek elfoglalva.
Az Európai Unió sokszoros fővárosa – amely „civilben” is a Bizottság és a Tanács, valamint a legtöbb uniós háttérintézmény székhelye, valamint az Európai Parlament bizottsági üléseinek helyszíne, de most a tanácsi soros elnökség központja is lesz – a második legmagasabb terrorkészültségi szinten várja a történelmi fejleményeket.
A POLITICO napi hírlevelében optimista hangot üt meg: „A jó hír az, hogy nem voltak nagyobb incidensek.
Gyújtottak fel autókat, és támadtak meg sürgősségi személyzetet tűzijátékokkal Brüsszelben, Párizsban és más városokban szilveszter éjszaka, de ezeket a (már megszokott) eseményeket leszámítva nem valósult meg nagyobb léptékű terrortámadás, amitől nagyon féltek.”
Annelies Verlinden belga belügyminiszter ugyanakkor biztosította a nagyérdeműt arról, hogy a hatóságok nem fognak pihenni, a terrorkészültség egy ideig még biztosan marad.
„Mint tudják, nekünk, belgáknak a DNS-ünkben van az Európai Unió. Olyan sok európai intézmény székel itt, a fővárosunkban. Ha van ország, amely megtestesíti, hogy miről szól az EU, az Belgium” – nyilatkozta a belga elnökség kezdő sajtótájékoztatóján De Croo miniszterelnök.
A belga elnökség három prioritás körül rendezte el a félévre vonatkozó terveit. Az egyik „a lakosság védelme”, amely alatt a határvédelemtől a demokrácia védelmén át Ukrajna védelméig mindent is értenek; a második „a gazdaság erősítése”, ami értelmezésükben az európai versenyképesség zöld és digitális átállás általi erősítését jelenti; a harmadik pedig „felkészülés a jövőre”, ami alatt az EU évek óta magunk előtt görgetett intézményi reformját értik.
A belga elnökség programjában messze a külpolitika a leghangsúlyosabb elem, de sok izgalmat és innovációt nem ígérnek. „Az elnökség egyik elsődleges fókusza Ukrajna rendíthetetlen politikai, gazdasági, katonai, humanitárius és jogi támogatása lesz” – ígérik a programban, hozzátéve, hogy ennek része lesz a „nyomásgyakorlás Oroszországra, Belaruszra és más felelősökre”.
A „más felelősök” megfogalmazás azt is jelentheti, hogy Kínával, a közép-ázsiai országokkal, Iránnal vagy Törökországgal kapcsolatos lépésekre is készülhet az Európai Unió.
A belga elnökség emellett magára vállalja Ukrajna újjáépítése és modernizációja kapcsán a „helyes donorkoordinációt” is.
Ígérik azt is, hogy az Unió globális segélyprogramjai az egészségügyre fognak koncentrálni, elősegítve az EU Globális Egészségügyi Stratégiájának megvalósulását. Az Afrikával való együttműködést annak érdekében erősítenék, hogy sikerüljön megoldani a közös kihívásokat „az emberi és gazdasági fejlődés, a klímaváltozás, az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, az energia, valamint a hibrid és biztonsági fenyegetések” kapcsán. A migráció – melynek elsődleges forrásai az afrikai országok – ebben a felsorolásban meglepő módon nem szerepel.
A magyar prioritásokkal összhangban programjukba vették a belgák azt is, hogy az Európai Békeeszközt és a közös biztonságpolitikai eszköztárat bevetik majd Afrika biztonsága érdekében a kelet-afrikai nagy tavak térségében (ez az életveszélyes és stabilizálhatatlan Kongói Demokratikus Köztársaságot jelenti), Afrika szarvában (ez a kalózkodó Szomáliát), valamint a Száhelben – azaz ott, ahol a magyar haderő Csád békéjét-stabilitását támogatja. Izgalmas elem még, hogy az elnökség „támogatni fogja az EU stratégiai kommunikációjának fejlesztését, bemutatandó az EU Afrikával fennálló stratégiai partnerségének hozzáadott értékét, valamint azért, hogy jobban igazodjunk afrikai partnereink szükségleteihez és nézeteihez”.
Ezzel a belga elnökség fel- és beismeri, hogy például a Száhel-övezetben messze gyengébben kommunikálta a lakosság felé az Unió a vele való együttműködés előnyeit, mint például Oroszország.
Kína és a Közel-Kelet ügyében maradt a régi nóta: Kínával „tartós kapcsolat és együttműködés a közös kihívások megoldása érdekében, emellett Európa stratégiai függőségeinek csökkentése”, az Izrael-Hamász háborúban „az erőszak befejezése és az azonnali humanitárius igények kielégítése”. Találtatik viszont a szövegben egy Magarország számára aggasztó félmondat – a belga elnökség ugyanis jelezte készségét arra, hogy „előmozdítsa a közös kül- és biztonságpolitikában a minősített többségi szavazás nyílt megtárgyalását”, azaz azt, hogy eltöröljék a külügyi vétót.
Pénz, határ, energia
Bár a belga elnökség kulcsfontosságú prioritásnak tekinti az EU versenyképességének növelését, ez ügyben a zöld és digitális átállás felgyorsításának szükségességén kívül sok újat nem mond. Megjelenik viszont a szövegben valami, amit minden bizonnyal Emmanuel Macron lehelt bele: fontos szerintük „az EU nyílt stratégiai autonómiájának és globális versenyképességének” növelése. Energiaügyben is marad a régi politika: Oroszország ukrajnai agressziója megdrágította a gázt, ezért ellátásbiztonság kell, versenyképesség, meg zöld átállás, bővebben ki nem fejtett módokon.
Megígérték emellett azt is, hogy most már tényleg megreformálják a migrációs és menekültügyi rendszert, és ellenálló schengeni övezetet építenek.
A legfontosabb igazság- és belügyi célkitűzés ugyanakkor az, hogy Ukrajna ügyében igazságot tegyenek.
„A belga elnökség azért fog dolgozni, hogy garantálja az Ukrajnában a legsúlyosabb bűnöket elkövető személyek felelősségre vonását, beleértve az agresszió bűnét” – azaz aki bújt, aki nem, Vlagyimir Putyin is el lesz számoltatva. Talán.
Nyitókép: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Heorhij Tikhijnek „elég komoly aggályai vannak” a magyar választások átláthatóságával kapcsolatban.
A külügyminiszter világossá tette, mindaddig amíg Ukrajna olajblokád alá tartja Magyarországot, addig hazánk semmilyen uniós hitelhez nem járul hozzá.
Orbán Viktor tette mindenkit lázba hozott.
A nagy agrárvállalatok terítették lapjaikat: előbb a támogatás és a tagság, utána idővel a szabályok harmonizációja.
Ki a csoda költene inkább orosz kiskatonák lelövésére (de lehet, hogy végül aranybudi lesz belőle Zelenszkij feneke alatt), mint Pamkutya koncertre? Ungváry Zsolt írása.
A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.
Az amerikai hadsereg mesterségesintelligencia-alapú fegyvereket is bevet a Közel-Keleten.
