A diákok mindhárom teszten jobban teljesítettek.
A Telex arról számolt be, hogy egy hete tették közzé a 2022-es PISA-felmérés eredményeit, amiből kiderült, hogy ugyan más országokhoz képest Románia nem esett jelentősen vissza – szinte ugyanazt az eredményt érte el az ország oktatási rendszere, mint az öt évvel ezelőtti felmérésen – , de azért még mindig messze állnak a tesztelést működtető Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak az átlagától.
A lap hozzátette, hogy a 2022-es felmérés egyik újdonsága volt, hogy
az erdélyi magyar oktatási rendszert külön reprezentatív almintán mérték fél.
Mindez Kallós Zoltán kisebbségi államtitkár támogatásával valósult meg. A minisztérium rendelte úgy meg a felmérést, hogy abban a romániai magyar oktatási rendszer teljesítményét külön mérjék. A valamivel több mint 7 ezer letesztelt romániai diákból mintegy 1200 volt magyarul tanuló, így a megfelelő korú magyar diákoknak mintegy 15 százalékát tesztelték le.
A Telex a felmérés kapcsán megkereste Kiss Tamás szociológust, aki elmondta, hogy az eredmények publikálása után megkezdték az adatok feldolgozását.
„Elöljáróban az látszik, hogy
a magyarul tanuló diákok mindhárom teszten, tehát a matematikán, a szövegértésen és a természettudományokon is jobban teljesítettek, mint az országos átlag, a többségi nyelven tanulók.
És úgy tűnik, hogy a magyar oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek kisebbek, mint országos szinten” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A kutató szerint az utóbbi időben egyre hangosabb kritikákat, hogy a magyar nyelvű oktatás gyengébb lenne, mint az országos átlag, ezek az eredmények messzemenően nem igazolják – húzta alá Kiss.
A PISA-felmérésről azt kell tudni, hogy nem lexikális tudást mérnek, hanem az oktatási rendszerben elsajátítható képességeket.
Ezt is ajánljuk a témában
De úgy általában elhalkulhatnak azok is, akik a „hanyatló Nyugat” kifejezésre hangos röhögésben szoktak kitörni, mondván, köszönik, arrafelé továbbra is bőven jól állnak. Francesca Rivafinoli írása.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
A magyar párton fog múlni Románia fejlődése is.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
