„A Hamász különbözik más palesztin szervezetektől, mint a Fatah, és nem keverendő össze a palesztin nép egészével” az izraeli történész szerint.
Yuval Noah Harari izraeli író, történész, a jeruzsálemi Héber Egyetem történelem tanszékének professzora megosztotta gondolatait az izraeli-palesztin háború kapcsán, melyet a Kibic fordításában olvashatunk. Az írás eredetileg héberül jelent meg a Ynet portálon.
Lapunk is megírta, hogy az Izraelre rontó Hamász-erők egy zenei fesztiválra is rátámadtak, a mészárlás után több mint 260 holttest hevert a helyszínen. Az író ezzel kapcsolatban azt írja, hogy „a lélek összeroskad az ilyen borzalmak láttán”.
Hogyan lehet megmagyarázni, hogy emberek ilyet tesznek? Mit remélt a Hamász elérni ezzel?”
– tette fel a kérdést. Ahhoz, hogy megértsük a Hamász céljait, szerinte három dolgot kell kiemelni.
„Először is a Hamász civilek és nem katonák megölésére és elrablására fókuszált. Másodszor a Hamász terroristái civileket – köztük gyerekeket és csecsemőket – kínoztak és gyilkoltak meg olyan brutalitással, amelyet terroristák csak elképzelni tudnak. Harmadszor pedig ahelyett, hogy megpróbálják elrejteni a borzalmakat, a Hamász gondoskodott arról, hogy azok nagy nyilvánosságot kapjanak. Maga vette fel és tette közzé a közösségi médiában a borzalmas videókat” – írta.
A történész úgy véli, hogy már láttunk hasonlókat korábban az Iszlám Államtól. „A konvencionális háborúzással ellentétben, amelynek célja a területfoglalás és a katonai képességek gyengítése, a terrorizmus egy pszichológiai hadviselés, amelynek célja, hogy félelmet keltsen” – hangsúlyozta.
„Az olyan szervezetek, mint az Iszlám Állam vagy a Hamász meggyilkolnak különös kegyetlenséggel százakat azért, hogy rettegésben tartsanak milliókat. A félelemkeltésen túl a Hamász gyűlöletet is kelt milliók tudatában, legyenek azok izraeliek, palesztinok vagy bárki a világon.
A Hamász különbözik más palesztin szervezetektől, mint a Fatah, és nem keverendő össze a palesztin nép egészével.
Megalapítása óta nem hajlandó elismerni Izrael létezéséhez való jogát, és mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza a békét izraeliek és palesztinok, valamint Izrael Állam és az arab világ között. A mostani erőszakos cselekmények egyik háttere az a békeszerződés, amelyet Izrael kötött néhány Öböl-menti országgal, és a remény a békére Izrael és Szaúd-Arábia között” – foglalja össze gondolatait a terrorszervezet „munkásságáról”.
Nyitókép: Haiszam Imad
A rejtélyes életű tábornok hadimérnöki teljesítménye a szabadságharc aranylapjai közé tartozik. Egy ideig méltatlanul elfelejtették, de mára film is született titokzatos életéről.
Biztonsági készültség lépett életbe az olasz fővárosban.
Attila legendája máig bennünk él. Ahogy legkisebb fiának, Csaba királyfinak is, akiben népünk reményei testesülnek meg.
„Néhányan közülük odáig mentek, hogy azt állították, nem is történt meg” – hívta fel a figyelmet Frank Füredi.
Az IDF szerint a Hezbollahnak több tisztje is életét vesztette, századparancsnokok és hat szakaszparancsnok is a halottak között van.
A Hunyadi-könyvekből lassan elkészül a TV-re szánt sorozat, de a szerző attól még nem pihen, hiszen regénnyel és képregénnyel támad fel a hírhedt Fekete Sereg és annak elit alakulata.
A dzsihádista támadások esélye ötször nagyobbra nőtt az elmúlt évben, és ami különösen aggasztó, hogy a TikTok segítette radikalizálódás már a gyerekszobában elkezdődik.
Hozzáfűzte: a háború befejezése után helyre kell állitani a kapcsolatokat Oroszországgal.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Teherán mintegy kétszáz rakétát lőtt ki legutóbb Izraelre, ezzel lényegében lezárta válaszcsapásának kötelezettségét – véli Sayfo Omar.
Izraeli források szerint a bejrúti célpont Szafieddin lehetett, akit a Hezbollah következő vezetőjének tartanak.
„Két területen Irán még békeidőben is a válság peremén táncol” – írta Robert C. Castel.
