Ha tetszik, készüljön el egy Hungarian History X. Interjú.
„Térjünk át egy másik, ugyancsak aktuális munkádra: hogyan kerültél kapcsolatba a börtönben ülő Kiss Árpáddal, s hogyan sikerült rávenned őt arra, hogy megnyíljon előtted?
Nem biztos, hogy minden olvasó tudja, ezért az előzményekről hadd mondjam el, hogy a Kiss Árpád és társai ellen indult büntetőeljárást a kezdetektől fogva követtem. Végigültem a tárgyalásokat, amiben hasznomra volt, hogy jogvégzett ember vagyok, igaz, nem tartom magamat jogásznak. Kiss Árpád személye az első pillanattól kezdve érdekelt, de hiába kértem, sajnos, korábban nem adott interjút, nagyjából két évvel ezelőtt azonban ő maga keresett meg engem azzal, hogy beszélni akar velem.
Két alkalommal skype-on beszélgettünk, aztán kétszer személyesen a X. kerületi gyűjtőfegyházban. Ezek hosszú, részletekbe menő beszélgetések voltak.
A négy elkövető közül miért éppen ő érdekelt?
Mert a bírósági tárgyalások során érezhető volt rajta, hogy a másik három vádlottal szemben Kiss Árpád analitikus gondolkodásra képes, művelt, magas intelligenciájú ember. Ezt alátámasztotta Hajdu Szabolcs filmrendező barátom is, aki elmondta nekem, hogy Kiss Árpád neki jó barátja volt még gimnazista korukban Debrecenben. Szóval Kiss Árpád személyisége meglepett, érdekelni kezdett az életútja, eléggé bele is ástam magamat a sorozatgyilkosság témájába, az Élet és Irodalomban cikksorozatot publikáltam a perről, majd az ügyről 2016-ban könyvet írtam Arcvonal keleten címmel.
(.....)
Mi a célod az anyaggyűjtéssel? Mivel szeretnél a nyilvánosság elé állni?
Egy dokumentumfilmet szeretnék forgatni, amelynek alapja az a négy beszélgetés, amit Kiss Árpáddal folytattam. Természetesen sokat kéne még forgatni hozzá. Hiszen a romagyilkosságok háttere és lefolyása, s azon belül Kiss Árpád személyes története annyira erős és megrázó téma, ami olyan nagyságrendű filmet feltételez, mint például Werner Herzogtól az Into the Abyss, amely egy texasi hármas gyilkosság történetét dolgozta fel, vagy Joshua Oppenheimernek a The Act of Killing című filmje, amely régi indonéziai tömeggyilkosságokról szól a mából, megrendítően.
Tehát nem napi politikai tárgyú alkotást képzelek el, hanem olyan filmet, amely a cigányság és a többségi társadalom együttélését, valamint a magyar szélsőjobbnak a rendszerváltás óta tartó újbóli felemelkedését mutatja be Kiss Árpád személyiségképletén keresztül.
Nagyon fontosnak tartom, hogy amikor Magyarországon olyan filmeket mutatnak be, mint a Szíven szúrt ország, vagy az Elk∗rtuk, akkor a romagyilkosokról is legyen egy olyan filmünk, amely az elkövetői oldallal foglalkozik, ha tetszik, készüljön el egy Hungarian History X. Fliegauf Bence remek és díjazott Csak a szélje vagy Fuchs Máté Feldolgozatlanul című dokumentumfilmje az áldozati oldal szemszögéből nézett a témára, Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című alkotása pedig a bírósági tárgyalást taglalta. Több emberrel tárgyaltam arról, hogy miképpen lehetne jelentősebb forrásokat szerezni egy nemzetközi szinten is érdeklődésre számot tartó filmre, hiszen elég komoly tőke kell ahhoz, hogy egyes valós eseményeket akár játékfilmes eszközökkel forgassunk le.”
Nyitókép: MTI/Vajda János
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Egy kegyetlen bűncselekményt tártak fel.
Fiatalok kényszersorozása, elhallgatott borzalmak és a HÁBORÚ titkos arca – Gyürky Enikő és Csuti a Vekker legutóbbi adásában feltárja azt, amit a hírek sosem mutatnak.
De majd a Kiegyezéshez és a Rendszerváltáshoz mérhető jelentőséggel bíró Tisza-szétáradást követően Radnai Márk és csapata kitalál valami találóbbat a tankönyvekbe.
Még csak júniusban múlt húszéves, de már megtöltötte az MVM Dome-ot: az HBO Pogány Induló – Vajon mit mondana anya című, négyrészes dokumentumfilmje azonban inkább maratoni imázsvideó, mint a fiatal énekes mélyre menő portréja.
Az már az idén októberben lezárult jogi eljárás során kiderült, hogy a hiphop egyik legnagyobb sztárja igazi szörnyeteg volt, a Netflix dokumentumfilm-sorozata azonban még rémesebb képet fest Puff Diddyről. A Sean Combs: A számvetés idejében az áldozatok szemszögéből ismerhetjük meg a rapper valódi arcát.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
