Zelenszkij megszólalt a NATO-csúcs után: Ukrajna nem mond le területi igényeiről, cserébe a NATO-tagságért
„Nem adjuk oda területeinket, és sosem fogjuk őket becserélni semmiféle befagyott konfliktusra” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Egy falut sem hagyunk nékik, mármint az oroszoknak, mondta az ukrán elnök, a szakértő szerint egyértelmű, hogy kinek és mit üzent ezzel.
A vilniusi NATO-csúcs nem sikerült felhőtlenre; egyik csúcspontja az volt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, „nem adjuk oda területeinket, és sosem fogjuk őket becserélni semmiféle befagyott konfliktusra”, „még akkor sem, ha egy faluról volna szó, amelynek egyetlen lakója egy apóka volna”.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem adjuk oda területeinket, és sosem fogjuk őket becserélni semmiféle befagyott konfliktusra” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Korábban már volt példa arra, hogy felmerült annak az ötlete, hogy Ukrajna területei egy részéről lemondhatna Oroszország javára a háború beszüntetése érdekében, de ezt akkor is lesöpörték az asztalról, még ha a diplomácia nagy öregje, Henry Kissinger részéről származott is a felvetés, hogy legalább tárgyaljanak a vitatott részekről.
Ezt is ajánljuk a témában
A volt amerikai külügyminiszter ugyanakkor üzent azoknak, akik „a háború által által impotenssé tett Oroszországot” szeretnék látni: „Moszkva történelmi szerepét nem szabad lealacsonyítani”.
Most a NATO-tagság kapcsán került finoman terítékre ugyanez, mire Zelenszkij élesen reagált.
Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint „az látszik, hogy eddig sem mindig lehetett Zelenszkijt kontrollálni kívülről, és a NATO által kimondott elvárások mutatják, hogy az ukrán vezetésnek saját akarata és céljai vannak, amiket próbálnak érvényesíteni, más kérdés, hogy ehhez mennyire van erejük vagy erre mennyire van lehetőségük”.
A biztonságpolitikai szakértő lapunknak úgy fogalmaz: azzal, hogy ezt kimondta Zelenszkij, leginkább
saját nacionalistáinak tett egy gesztust
„Hogy ez mennyire reális, vagy mennyire bizonyul bölcs döntésnek később, az egy másik kérdés, de az biztos, hogy csalódottságában született, sértett kijelentésnek tekinthető, amivel leginkább otthon akar jó pontokat elérni”.
Mint a szakértő felidézi, az ukrán vezetés gyakorlatilag abban reménykedett, hogy egyértelmű menetrendet fog kapni Ukrajna NATO-csatlakozására; „másrészt egész eddig a NATO és az Egyesült Államok nyilatkozatai azzal az ígérttel kecsegtették, hogy a háború Ukrajna 1991-es határainak visszaállításával fog végződni. Ez a koncepció úgy tűnik, megváltozott, és ez egy eléggé jelentős változás” – értékeli Somkuti.
Hogy mennyi az esély erre, nehéz megmondani, a szakértő szerint „elég kicsi”, hogy képes lesz visszafoglalni mindent. Szerinte
különösen a Krím-félsziget az, amit szinte semmi áron nem fognak elengedni az oroszok.
Már csak az a kérdés, vélekedik, hogy – miután az ukrán vezetés számára ez most elkezdett nyilvánvalóvá válni – mikor fogadják ezt el; vagy úgy döntenek-e, hogy nem fogadják el, ki akarnak tartani a végsőkig.
***
Nyitókép forrása: OLIVIER DOULIERY / AFP