Az Aszad-rezsim kiiktatása ajándék Izraelnek – de Törökország és az USA is jól járt vele
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Kétnapos súlyos harcok után az izraeli hadsereg utolsó egysége is elhagyta a Ciszjordánia északi részén található Dzsenínt. Ez volt az elmúlt évek legnagyszabásúbb katonai beavatkozása a területen.
Az izraeli hadsereg szerint legalább tizennyolc palesztin fegyveres és egy izraeli katona meghalt, több ezren elmenekültek, több mint háromszáz palesztin gyanúsítottat kihallgattak, közülük harmincat letartóztattak az elmúlt napok palesztinai akcióiban.
Az izraeli Védelmi Erők (IDF) támadásai hétfőn kezdődtek a dzseníni ENSZ-menekülttábor ellen;
ez volt az elmúlt évek legnagyszabásúbb katonai beavatkozása Ciszjordániában.
A kivonulás előtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy a Dzsenín külvárosában lévő katonai állomáshelyen tett látogatása során azt mondta, „ezekben a pillanatokban ugyan befejeztük a küldetésünket, az itt végrehajtott kiterjedt hadművelet azonban nem egyszeri alkalom, ha szükséges, újra megtesszük. Ahol csak találkozunk vele, lecsapunk a terrorizmusra, és ki fogjuk irtani.”
A dzseníni rajtaütés során az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint katonai rejtekhelyeket, fegyverraktárakat és egy robbanóanyag tárolására használt föld alatti aknát fedeztek fel.
„A fegyverek rejtekhelyeken, egy mecsetben, polgári területeken elrejtett gödrökben, műveleti helyiségekben és járművekben voltak” – közölték.
A palesztin külügyminisztérium mindezt a dzseníni emberek elleni nyílt háborúnak nevezte. Az Orvosok Határok Nélkül tagjai elfogadhatatlannak nevezték, hogy az izraeli erők könnygázt vetettek be a dzseníni Khalil Szulejmán Kórházban, Mai al-Kaila palesztin egészségügyi miniszter pedig azzal vádolta az izraeli hadsereget, hogy katonái egy dzseníni közkórház udvarán palesztinokra lövöldöztek, amelynek során ketten súlyosan megsebesültek.
Közben Dzsenínben az üzletek bezártak, a kihalt utcákat törmelék és felgyújtott útakadályok borították el.
A legaggasztóbb helyzet a dzseníni menekülttáborban alakult ki,
ahol nincs áram, víz, és elvágták a kórházakba vezető utakat is – körülbelül háromezer ember elmenekült. Egyikőjük, Imad Jabarin így fogalmazott: „Az élet minden aspektusa megsemmisült, nincs áram és nincs kommunikáció... bizonyos mértékig el vagyunk vágva a világtól.”
A menekülttáborban közel 14 ezren élnek, és már korábban is csapásokat mért rá az izraeli hadsereg. Az ott összegyűlt emberek között ugyanis az Iszlám Dzsihád, a Hamász és a Fatah több száz harcosa is ott van,
a területén működő palesztin csoportok pedig már több támadást is elkövettek izraeliek ellen.
A dzseníni kivonulás alatt a Gázai övezetből öt rakétát indítottak izraeli területekre, a Vaskupola légvédelmi rendszer ezeket elfogta, emberi sérülés nem történt. Válaszul az izraeli hadsereg légi ereje csapásokat mért a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet föld alatti fegyverkészítő műhelyére. Előtte, kedden napközben Tel-Avivban legalább hét ember megsérült, miután egy autós a tömegbe hajtott, a támadót agyonlőtték.
Az ENSZ elítélte mind a Dzsenínben, mind a Tel-Avivban elkövetett erőszakot.
Az izraeli–palesztin konfliktus tavaly év eleje óta ismét súlyosbodott,
és tovább eszkalálódott a Netanjahu-kormány alatt. Az AFP mindkét fél hivatalos forrásaiból összeállított összesítése szerint idén legalább 190 palesztin, 26 izraeli, egy ukrán és egy olasz halt meg a támadásokban, összecsapásokban.
Nyitókép: Palesztin férfi Dzsenínben az izraeli támadás második napján (Issam Rimawi / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)