Fegyvert online?

„Persze most már lassan másfél évvel a háború kirobbanása után túl sok illúziónk nem nagyon maradt, a béke lehetősége, sőt, egyáltalán értelmezhetősége is elég távol van ahhoz, hogy legfeljebb egy feltevésfüzér megfogalmazására fussa szellemi energiáinkból. Talán érdemes lenne végiggondolni azt a sajátos helyzetet, amely abból adódik, hogy már egy év sincs hátra az Európai Parlamenti választásokig, és kevesebb, mint másfél év van az amerikai elnökválasztásig. A világ sorsát ugyan nem az európai és amerikai választópolgárok döntik el, még csak nem is az általuk megválasztott uralmi reprezentánsok, hanem a globális birodalom és a felette elhelyezkedő birodalomkiválasztó főhatalom, illetve e két szint számunkra jórészt »láthatatlan« interakciója, de ettől még mindkét választásnak van szimbolikus tétje, méghozzá nem is akármilyen. Az eredmény azt fogja majd megmutatni, hogy mennyire képes a mostani permanens világháborús körülmények között ellenőrzése alatt tartani a világ alapvető folyamatait az agonizáló amerikai birodalom és »felettes hatósága«, az őt »leváltani« készülő birodalomkiválasztó főhatalom.

A globális média valóságipari művei minden eddiginél szélsőségesebb »csúcsterhelésre« kell hogy készüljenek, mert a nemzetállami szintű politikai tér lokalitásainak népe egyre ingerültebb és indulatosabb, és erre jó oka van. Ez a jó ok pedig nem más, mint az életszínvonalának tartós romlása, az infláció meg a munkanélküliség magas szintje és a változatlanul nagyon bizonytalan zavaros jövőképek által kiprovokált, állandósuló frusztráció, a hol itt, hol ott kirobbanó helyi erőszak, amely ugyan többnyire nem áll össze átfogó polgárháborús káosszá, de a »franciaországi változásokra« nézve, ennek »csináltságát« is bekalkulálva, bármikor spontán is azzá válhat.

A világ mint rendszer ma már túl komplex ahhoz, hogy a két birodalmi hatalmi szint teljes ellenőrzése alatt tarthassa, és a háború kirobbantására főként éppen azért volt szüksége, hogy ezt a „szuperkomplexitást” némileg visszabontsa, legalább addig a szintig, amelyen már viszonylagos biztonsággal kezelhető. Most már azonban számos jel utal arra, hogy maga a háború – amely per definitionem világháború – mint önálló »szuperkomplexitás« válik ellenőrizhetetlenné a világ »nem létező« urai számára.

Az uralkodó globális narratíva látványos módosulása talán valóban azt jelzi, hogy e nem létező urak kissé visszavesznek a negatív energiákból. Lehet, hogy ez maximum egy ideiglenes fegyverszünetre ad esélyt, de talán ennél többre is.”

Nyitókép: Képernyőfotó