Die Welt: A Nyugatnak óvatosnak kell lennie, mert Oroszországnak olyan pusztító potenciálja van, amilyen rajta kívül csak az USA-nak

A Die Welt véleménycikkben fejtegette, milyen veszélyeket rejthet magában az orosz-ukrán háború, és milyen veszélyekkel kell a Nyugatnak számolnia; valamint azt is megtudhattuk, hogy

Leszögezték, „ostobaság lenne Ukrajna érdekében lekicsinyelni a Nyugatra leselkedő veszélyt”. A szerző szerint „érthető”, hogy Ukrajna a lehető legtöbb fegyvert követeli a Nyugattól, viszont annak a saját érdekeit is meg kell védenie. „Mielőtt vadászgépeket szállítanánk Kijevnek, mérlegelnünk kellene az összes lehetséges következményt – különösen a háború közelmúltbeli alakulásának fényében” – írták.

Teljesítenie kell a Nyugatnak Ukrajna kívánságait?

A cikkben kifejtette a Die Welt publicistája, hogy „a csupasz szükség és a sötét kétségbeesés az, ami miatt Kijev egyre hangosabban kér harckocsikat és repülőgépeket, tengeralattjárókat és nagy hatótávolságú rakétákat. Egy hasonló helyzetben minden választott államférfi valami hasonlót követelne. Ez lenne a kötelessége a saját népe iránt. De vajon a Nyugatnak követnie kell-e a kívánságaikat?”

A szerző úgy véli, komoly érvek szólnak amellett, hogy Ukrajnát fegyverezze fel a Nyugat, viszont 

Helytelen lenne, ha Oroszországtól megijednénk

A cikk szerint helytelen lenne megijedni Oroszország fenyegető gesztusaitól. Mint írták, „ugyanilyen helytelen és hanyag lépés volna Oroszországot, ezt az »atomrakétás Felső-Voltát«, ahogy Helmut Schmidt nevezte a hidegháború idején, olyan törpének képzelni, mint Irakot Szaddám Huszein alatt, és ennek megfelelően lekicsinyelni a katonai veszélyeket”.

Hiszen

A publicista szerint „mivel nem zárható ki, hogy a helyzet eszkalálódni fog, a háború minden lépését alaposan meg kell fontolni, és minden fél érdekeit mérlegelni kell”. „Emberileg érthető okokból Kijev a háború első napjától kezdve abban érdekelt, hogy a Nyugatot úgy vonja be a konfliktusba, hogy az aktív részese legyen a háborúnak. Kijev tudja, hogy Ukrajnának csak akkor lenne esélye az ellenség szétzúzására, ha maguk a NATO-tagok is beavatkoznának a harcba”.

A szerző szerint ennek folyományaként Ukrajna elfogadja, hogy a nyugati államok belecsússzanak a harcokba, viszont a legtöbb nyugati szövetséges ezt meg akarja akadályozni, hiszen el akarják kerülni a világháborút.

Milyen retorzióra számíthat a Nyugat?

A Die Welt szerzője kifejtette, hogy a másik ok arra, hogy ne szállítsanak vadászrepülőgépeket Ukrajnának az, hogy akkor a nyugati technikusoknak Ukrajnában kellene karbantartaniuk és megjavítaniuk ezeket az érzékeny szerkezeteket. „Mi történne, ha a karbantartó egységeket bombáznák? Milyen ellenlépésekre számíthatna a Nyugat, ha az F-16-os bombázók orosz infrastruktúrát pusztítanának? Bolond lenne az, aki e válaszok komor lehetőségeit ne venné komolyan.” – vetette fel a publicista.

A háború céljáról

A szerző kifejtette, hogy „ha követjük Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szavait, a háborút azért is kell vívni, hogy az oroszokat minél több katonai képességtől megfosszuk”. Ugyanakkoramit nem említett meg Austin, az az, hogy mindeközben

Leszögezte, hogy az európaiak amúgy is gyenge harci felszereltsége február 24-e óta folyamatosan csökken. Mint írta, „a NATO a hidegháború végén birtokolt 100 jól felszerelt hadosztályból ma már csak nyolc előretolt harccsoporttal rendelkezik”.

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

A szerző szerint ha Ukrajna veszít, akkor a NATO-t és a Bunderswehrt a hidegháború leghidegebb szakaszának megfelelő módon kell fejleszteni. Amerika kapcsán pedig így írt: „az USA legfeljebb azt engedheti meg magának, hogy ma nélkülözze azokat a vadászgépeket, amelyekre holnap szüksége lesz. Minél sötétebbek a kijevi kilátások ebben a háborúban, annál nagyobb szükség van a szövetség védelmi képességeinek megerősítésére.”

Pénz, pénz, pénz!

A szerző a cikkét lezárandó kijelentette: a német GDP 1,4 százaléka nem elég a szövetségi hadseregre, viszont a Willy Brandt kancellár vezette enyhülési politika fénykorában befektetett 3,4 százaléknyi GDP se lenne elég egy olyan háborús helyzetben, mint a mai. „Lengyelország már most is a GDP mintegy négy százalékát fizeti fegyverkezésére” – tette hozzá.

Nyitókép: OLIVIER DOULIERY / AFP

***