Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Vitalij Klicsko szerint senki nem akar elmenni Kijevből, a kormány és a legnagyobb energiacég viszont kevesebb embert akar az országban látni.
Oroszország „Ukránok nélküli Ukrajnát akar” – nyilatkozta a POLITICO-nak adott exkluzív interjújában Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. A városvezető kifejtette, az oroszok „azt akarják, hogy megfagyjunk, meg akarják semmisíteni az áramunkat, a fűtésünket, a generátorainkat”. „Mindent megtesznek, hogy elűzzék az ukránokat, de ezek a mi otthonaink, a mi városaink, és mi nem akarunk elmenni” – hangsúlyozta Klicsko, aki ugyanakkor azt mondta, ez az orosz próbálkozás sikertelen:
Senki nem megy el. Nem érik el a céljukat.
A rakétatámadások után az emberek nem esnek depresszióba, mérgesek és harcra készek.” A fővárosban szerinte magas a morál.
A kijevi polgármester ugyanakkor kifejezte, mivel nemrég csapás érte a történelmi belvárost „közel a legnagyobb egyetemünkhöz és óvodai játszóterekhez”, új légvédelmi eszközöket kér; újságírói kérdésre kifejezte, hogy ezek körébe amerikai Patriot rakéták is tartoznak, „igen, természetesen, nagyon örülnénk nekik”. Emellett nyugati partnereiktől generátorokat, hálózsákokat, meleg ruhát és matracokat kér.
Ez az üzenet azonban ellentétben áll az ukrán vezetés más tagjainak kifejezett kérésével, miszerint
aki pedig külföldre távozott, tavaszig ne jöjjön haza az országot sújtó energiaválság miatt. Klicsko is említette, hogy nagyjából ezer óvóhelyet létesítettek, ahol a legrosszabb esetre elszállásolhatnák Kijev lakóit, iskolákba, óvodákba helyeztek el fatüzelésű kályhákat, generátorokat. Ugyanakkor a város energiellátásának már most körülbelül a fele kiesett, s ha teljesen megszűnik az áramellátás, illetve a fűtés, a hivatalos népességi adatok szerint hárommilliós város teljes evakuációját tervezik.
Ebben az esetben „arra fogom kérni az embereket, hogy fontolják meg annak lehetőségét, hogy Kijev körüli falvakba és kerületekbe költözzenek, ahol vízhez és fűtéshez juthatnak” – mondta Klicsko, aki a távozni nem akarókat arra kérte, készüljenek fel, raktározzanak el ivóvizet, telefonjaik és más elektromos berendezéseik érdekében pedig akkumulátorokban áramot is halmozzanak fel.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes ugyanakkor korábban azzal a kéréssel fordult a külföldre menekült ukránokhoz, hogy mivel „a helyzet csak romlani fog, ha lehet, maradjanak külföldön egyelőre”, ugyanis „a hálózat nem fogja bírni. Látják, mit csinál Oroszország, túl kell élnünk a telet.”
Ennél jóval határozottabb üzenet érkezett Makszim Timcsenkótól, Ukrajna legnagyobb energiacége, a nap-, szél- és hőerőműveket üzemeltető, energiakereskedelemmel és áramszolgáltatással is foglalkozó DTEK vezérigazgatójától. Az Ukrajna leggazdagabb embere, a Forbes szerint 4,3 milliárd dolláros vagyonnal bíró Rinat Ahmetov tulajdonában álló cég vezetője kifejezetten arra szólította fel az ukránokat, hogy aki tud, menjen el az országból.
Ha tudnának alternatív lakhelyet találni még három-négy hónapra, az nagyon segítené a rendszert”
– így Timcsenko.
A vezérigazgató kifejtette, „ha kevesebbet fogyasztanak, akkor a sebesült katonákat kezelő kórházakban garantálva lesz az energiaellátás. Így magyarázható, hogy a fogyasztás csökkentésével vagy a távozással másoknak is segítenek.”
Timcsenko úgy látja, két nagy problémával küzd az ukrán energiahálózat azon túl, hogy az oroszok a nagy részét szétlőtték. Az egyik, hogy hiányoznak a pótalkatrészek, így partnereiket, a kormányt, a cégeket és a berendezések gyártóit Timcsenko arra kérte, azonnal szállítsanak le mindent, ami kell. A másik nagy probléma az, hogy az orosz és az ukrán energiahálózatok integrációja igen mély, s az ukrán hálózaton dolgozó orosz szakemberek „kollégák voltak és ellenségekké lettek”, mert megosztják az ukrán energiarendszerrel kapcsolatos tudásukat az orosz hadsereggel, és segítenek célpontokat kijelölni.
Így jelenleg nem világos, mit szeretne az ukrán vezetés: azt, hogy maradjanak otthon az ukránok, vagy azt, hogy menjenek világgá.
Nyitókép: MTI/EPA