Kalinyingrád, az egykori Königsberg ma orosz terület – messze elszakítva az anyaországtól. A lengyel–litván határon fekvő Suwałki-folyosó kérdése és Kalinyingrád ellátásának konfliktusai a Baltikumban is közelebb hozták a háború rémét.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban
Kalinyingrád, Kalinyingrád – ha netán atomháborúban vesztenénk életünket, a túlvilágon sokat fogjuk majd ezt a nevet emlegetni. Kalinyingrád ugyanis az a hely, ahol a litván hatóságok keménykedése miatt karnyújtásnyira van az ukrán–orosz konfliktus nyílt háborúvá eszkalációja a NATO és Oroszország között. De ha röpködni fognak az atomrakéták, az Kalinyingrádnak csak egy átlagos kedd lesz –
A történetet a poroszok kezdték – no nem az északnémetek, akiket mi ismerünk, hanem az ugyanezen névre hallgató balti törzs, amely még az érett középkorban alapította meg itt Twangste nevű várát. Aztán porrá zúzták álmait a németek: 1231-ben a Német Lovagrend kezdte szisztematikusan elhódítani a balti törzsek területeit, 1283-ban a meghódított Twangste helyén II. Přemysl Ottokár tiszteletére Conigsberg néven alapítottak várat a lovagok, amely 1525-ben a Porosz Hercegség – ezek már a németek – fővárosa és egészen 1918-ig a porosz monarchia harmadik rezidenciavárosa lett.
1944 nyaráig a königsbergiek nem láttak túl sokat a második világháborúból, aztán rájuk zuhant az egész: augusztus végén kaptak egy brit légitámadást, 1945. április 9-én pedig az itteni német katonák letették a fegyvert az oroszok előtt, s romokban állt a város szinte teljes német múltja – a dóm, a kastély, minden belvárosi templom, a régi és az új egyetem.
Sztálin elvtárs Königsberg, illetve Kelet-Poroszország északi része esetében is megideologizálta, miért elengedhetetlen, hogy a város a Szovjetunió része legyen: az orosz álláspont szerint egyrészt „ősi szláv föld” (ehhez kreatívan kellett értelmezni a balti és szláv nyelvek közös eredetének ma is vitatott teóriáját), másrészt a Szovjetuniónak nincs más jégmentes kikötője az Északi-tengeren.
Így aztán megtörtént az annexió, 1946 júliusában a várost Mihail Kalinyin volt szovjet elnök után Kalinyingrádra keresztelték,
Az oroszok ma már a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 87, a belaruszokkal és az ukránokkal kiegészülve 97 százalékos többséget alkotnak, a tízezer litván, hétezer német, háromezer lengyel szinte elveszik a majdnem egymilliós lakosságú területen.
A német emlékek ápolására nincs különösebb szándék: a kastély romjait 1969-ben felrobbantották, a régi városháza továbbra is romos, a belváros romjait pedig a háború után ledózerolták és panelházakkal építették be – újabban mindössze egy gót betűkkel ékesített historizáló bevásárlóközpont, illetve mellette egy gyaloghíd játszik rá Königsberg múltjára.
A régi, eldózerolt Königsberg
1992 óta aztán ismét fordult egyet Kalinyingráddal a történelem: a balti államok függetlenedése óta orosz exklávéként ékelődik Litvánia és Lengyelország közé, és a demográfiailag ingatag Oroszországon belül az egyik legjelentősebb bevándorlási célponttá vált. Átköltöztek ide egyrészt a balti köztársaságok nyelvét megtanulni nem kívánó ottani oroszok, illetve ide szivárogtak vissza a Szovjetunió más területeire kitelepített oroszországi németek is, bár ők gyakran csak ugródeszkának használták Kalinyingrádot Németország felé. 2000 és 2020 között a hivatalos adatok szerint több mint kétszázezer bevándorló érkezett a térségbe.
legjelentősebb munkaadója a BMW-k, Kiák, Hyundaiok, illetve General Motors-kocsik bérgyártására szerződő Avtotor, amely a terület árutermelésének felét, tengeri és vasúti konténerforgalmának 57, áfabevételének 56, jövedékiadó-bevételének pedig 46 százalékát adta. 3500 dolgozója 2021-ben még 177 ezer kocsit gördített le a sorról – de az üzletet borzalmasan érintik a szankciók, az orosz médiában elterjedtek hírek arról, hogy a cég nem tud mit kezdeni a munkatársaival, így eper- és áfonyaszedésre küldi őket.
Kalinyingrád emellett az orosz kamionosok fellegvára is, az Európába járó 35-40 ezer kamionból 9 ezer van itt bejegyezve, 7 ezer embert tart el a szegmens – őket az ág most különösen húzza, ugyanis nemcsak az uniós piacról szorították ki őket a szankciók, de a kalinyingrádi speciális gazdasági övezet szabályai miatt Oroszországban sem dolgozhatnak szabadon. Nem csoda tehát, hogy a Kalinyingrádi Kereskedelmi és Iparkamara elemzője, Vlagyimir Kuzin azt várja: az idén 8 és 11 százalék közötti orosz GDP-csökkenésnél Kalinyingrád jelentősen, minimum 5 százalékkal rosszabbul fog teljesíteni.
Ez rossz hír, hiszen
nominális GDP-je a román adat fele, valahol Bosznia-Hercegovina és Törökország között helyezkedik el. Mindezt úgy, hogy a terület nehézkes megközelíthetősége miatt az árszínvonal magasabb az orosz átlagnál, és egészen furcsa helyzeteket is elő tudnak idézni a szankciók – legutóbb például az ásványvíz több mint 50 százalékos áremelkedése vert hullámokat, aminek a hátterében az áll, hogy az eddig Lengyelországból érkező műanyag palackokat a szankciók következtében távolabbról kell pótolni, helyi gyártókapacitás pedig nincsen.
Videón a régi Königsberg és a mai Kalinyingrád
De azért nincs minden veszve: Kalinyingrádban működik Oroszország egyik legnagyobb húsfeldolgozója, a Miratorg, amelyet a szankciók egyáltalán nem érintenek – és stabil munkaadóként jelen van a hadsereg is.
Nyugati értesülések szerint Kalinyingrádban
emellett innen akadályozza meg az orosz balti flotta azt, hogy az Északi-tenger Svédország és Finnország csatlakozásával NATO-beltenger legyen. De hogy miben mesterkednek itt az oroszok, azt nem tudni – 2014-ben ugyanis Oroszország felmondta a kalinyingrádi fegyverkezési információk megosztásáról szóló orosz–litván szerződést. Így a halálhozó atom úgy is közel lehet, hogy nem tudunk róla.
Nyitóképen: Dóm, park és lakótelepek: ennyi maradt az egykori Königsberg óvárosából. Fotó: Shutterstock
Bodacz Horn Gáborral, az egykori SZDSZ-es korifeussal beszélgetett a kormány szerinte fölösleges, képmutató békepártiságáról. Horváth K. József írása.
Herszon megye kormányzója szerint már megcsappant az ukránok harci kedve.
Az Európai Bizottság jogi eszközök segítségével gyorsítaná fel az orosz energiáról való leválás folyamatát. Ha elfogadják a kedden benyújtott tervezetet, akkor 2028-ig teljesen felfüggesztik az unióba irányuló orosz földgázszállításokat. Az EU függősége azonban továbbra is nagyon nagy, és több vállalat is aggódik az ötlet miatt.
30 rakétát lőttek ki kora reggel Izraelre Iránból, amelyek súlyos károkat okoztak Sorokában, Izrael déli részének fő kórházában.
A külgazdasági és külügyminiszter rendkívül fontos hírről tájékoztatott.
Ha nem sikerül a manőver, megint az európai polgárok fizethetnek rá.
A NASA ismét elhalasztotta az Axiom–4 űrmissziót, így Kapu Tibor és társai továbbra is Floridában várják, hogy elindulhassanak a világűrbe.
A NASAMS–3 rendszer telepítésével Budapest egyfajta „légvédelmi kupola” alá kerülhet.
