A Vatikánban bölcsőde várja a kisgyerekeket
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Újra a 81 éves eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választották Olaszország elnökének, miután Matteo Salvini korábbi fogadkozásai ellenére odaállt a balos hátországgal rendelkező veterán politikus mögé. Giorgia Meloni és Salvini összevesztek, új konfliktus nyílt az olasz jobboldalon.
Nyitókép: Salvini és Mattarella államfő 2018-ban (Paolo GIANDOTTI / Quirinale Press Office / AFP)
Olaszország hétfő óta próbált magának elnököt választani. Az első három, még kétharmados konszenzust igénylő szavazást még az esélytelenek nyugalmával abszolválta az 1009 fős, minden alsóházi képviselőt, az összes szenátort és a régiók képviselőit tömörítő elektori testület, de hiába lehet az olasz alkotmány értelmében a negyedik nekifutástól kezdve már feles többséggel is elnököt választani, ebből is további négy volt sikertelen.
Az első néhány körben még érvénytelenül is többen szavaztak, mint a legnépszerűbb jelöltre; mostanra viszont konszenzusra jutott az olasz politika abban, hogy képtelen konszenzusra jutni,
hogy maradjon még egy ciklusra, vagy legalábbis 2023-ig, amíg Mario Draghival az élen kiszolgálja ciklusát a kényszerből összekovácsolódott, az Öt Csillag Mozgalomtól a Demokrata Párton át Salviniékig és Berlusconiékig érő nemzeti egységkormány.
Szombat este Mattarellát meg is választották: a szavazás nyolcadik köre lezajlott, jelenleg a szavazatok összesítése zajlik, s pár perccel nyolc óra után a Mattarellára leadott, összeszámolt szavazatok száma átlépte a szükséges 505-öt, így Mattarellát egészen biztosan megválasztották – hogy pontosan mekkora többséggel, azt még nem tudni.
A volt elnök megválasztása a délelőtt folyamán vált biztossá: miután Matteo Salvini az elmúlt napokban intenzív kampányt folytatott amellett, hogy Olaszország válassza meg első női elnökét,
és kamerák előtt felvetette, lehet, hogy érdemes véget vetni a káosznak, és „talán ennél komolyabb lenne megkérni az elnököt, hogy gondolja meg magát”.
Ezt követően az este a nemzeti egységkormányt támogató frakciók vezetői együtt mentek el az elnöki rezidenciába, hogy hivatalosan is maradásra kérjék Mattarella elnököt, aki idén tölti be 81. esztendejét, és már többször világossá tette, hogy nem akar még egy ciklust vállalni. Az elnök végül elfogadta a jelölést, és úgy fogalmazott, „ha kell, itt vagyok”.
A döntés rendkívüli módon megosztja a jobboldalt: Silvio Berlusconi, aki a választás előtti hetekben a jobbközép pártok hivatalosan be nem jelentett, de a sajtóban egységesen támogatott közös jelöltje volt, a szavazatok elégtelen számát látva még az első szavazás előtt jelezte, végül nem indul.
Salvini Mattarella és Draghi köztársasági elnöki jelölését korábban többször ellenezte, „tiszteletlenségnek” nevezte,
és a maga részéről kizárta, hogy megszavazza bármelyiküket is. Lépése ezért újabb arcvesztés a továbbra is nagyon népszerű, de első helyét és támogatottságának jó részét elvesztett Északi Liga számára.
Giorgia Meloni pártja nem támogatta az elnök újrázását. „Salvini azt javasolja, hogy menjünk együtt megkérni Mattarellát, hogy vállaljon be még egy elnöki ciklust. El sem akarom hinni” – szólt az Olaszország Fivérei elnökének első reakciója. Miután az elnök újraválasztása biztossá vált, Meloni úgy fogalmazott, „a parlamenti képviselők azon örvendeznek, hogy nem változtattak meg semmit, és újabb mandátum vállalására kényszerítették Mattarellát. Mit ünnepelnek? Azt, hogy a fizetésük biztonságban van.”
Hangsúlyozta, pártja azért nem szavazza meg Mattarellát, hogy a választói szemébe nézhessen,
a történtek után pedig „alapjaiban kell újraépíteni a jobboldalt”.
Az újraválasztott elnök szombat este beszédet is tart.