Amerika fegyvereladást hagyott jóvá Egyiptomnak az emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmak ellenére

Az amerikai kormány helyi idő szerint kedden jóváhagyott egy 2,5 milliárd dolláros fegyvereladást Egyiptomnak az emberi jogokkal kapcsolatos folyamatos nemzetközi aggodalmak ellenére. Az értékesítést néhány órával azután jelentették be, hogy a kongresszusi demokraták sürgették a kormányt: ne adjon ki engedélyt egy sokkal kisebb katonai segélycsomagra, amelyet tavaly felfüggesztettek arra hivatkozva, hogy az egyiptomi kormánynak előbb teljesítenie kell bizonyos feltételeket. A külügyminisztérium közölte, hogy a fegyverügylet nem kapcsolódik a szeptemberben befagyasztott és továbbra is függőben lévő 130 millió dolláros katonai finanszírozáshoz. A most jóváhagyott export 12 Super Hercules C-130-as szállító repülőgépet és ezekhez kapcsolódó felszereléseket tartalmaz 2,2 milliárd dollár értékben, valamint légvédelmi radarrendszereket 355 millió dollárért.    

Stratégiai partnerség

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a javasolt eladás erősíti az Egyesült Államok külpolitikáját és nemzetbiztonságát azáltal, hogy hozzájárul egy olyan jelentős, nem NATO-szövetséges ország biztonságának javításához, amely továbbra is fontos stratégiai partner a Közel-Keleten. Röviddel az ügylet bejelentése előtt a képviselőháznak egy hat demokrata párti képviselőből álló csoportja – köztük a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Gregory Meeks New York-i képviselő –, valamint Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor

Szeptemberben Antony Blinken külügyminiszter bejelentette, hogy kormánya folytatja azt a 300 millió dolláros katonai finanszírozást Egyiptom javára, amelyet már elkezdett, de további 130 millió dollárt visszatart mindaddig, amíg a kairói kormány nem teljesíti az emberi jogokkal kapcsolatos konkrét feltételeket.    

Az egyiptomi kormány az elmúlt években fokozta a máskéntgondolkodók üldözését, több ezer embert börtönzött be, főként iszlamistákat, de olyan világi aktivistákat is, akik részt vettek az „arab tavaszba” illeszkedő, 2011-es felkelésben. Ez döntötte meg az ország sokáig egyeduralkodó elnökének, Hoszni Mubaraknak a hatalmát. Egyiptom 2017 áprilisában rendkívüli állapotot rendelt el, miután halálos templomi robbantásokban és a kopt keresztények elleni támadásokban több mint száz ember meghalt és több százan megsebesültek. Ez lehetővé tette az elfogatóparancs nélküli letartóztatásokat, a gyanúsítottak gyors felelősségre vonását és különleges bíróságok alakítását. A szükségállapotot többször meghosszabbították. Abdel-Fattah esz-Szíszi elnök azonban októberben, a legutóbbi meghosszabbítás lejártakor bejelentette, hogy tovább már nem fogják hosszabbítani.

(MTI)

Kép forrása: Facebook