Halálos fenyegetések és immunitásigazolvány - Franciaország szigorít

Franciaország a heves tiltakozások ellenére is szigorít a járványügyi korlátozásokon annak érdekében, hogy később ne kelljen még szigorúbban eljárni. A járvány jelenlegi állása Franciaországban egyelőre nem közelíti meg a korábbi csúcsokat: jelenleg 1.510 embert ápolnak intenzív osztályon, amely ötszáz fővel több, mint egy hete. A szigorítással Emmanuel Macron reméli, hogy sikerül tovább gyorsítania az oltási kampányt (jelenleg Franciaországban a beoltható polgárok nagyjából 55 százaléka kapta meg második oltását is).

Hétfőtől Franciaország kávézói, éttermei, teraszai és egyéb hasonló vendéglátóhelyei az „igazolványokat kérjük felmutatni” felhívással várják az oltott, vagy koronavírussal nem megfertőzött vendégeket – vagyis aki igénybe akarja venni az érintett szolgáltatásokat, köteles felmutatni védettségi igazolványát. A kezdetben a több mint ötven vendéget fogadó éjszakai szórakozóhelyekre vonatkozóan bevezetett korlátozásokat várhatóan a szálláshely-szolgáltatókra (hotelekre, hostelekre, stb.) és a távolsági utazásokra is kiterjesztik.

A július közepe óta tartó, több lépcsős szigorítást Emmanuel Macron francia államfő a koronavírus delta-variánsától és egy esetleges negyedik hullámtól tartva rendelte el. Július 21-e óta az immunitásigazolványt (vakcinaútlevelet) mozikban, színházakban és múzeumban is elkérik, ez intézkedés-sorozat szeptember közepétől pedig

Az oltás felvételére való kötelezés hetven szakterületet és másfél millió egészségügyi dolgozót érint. Aki ezt visszautasítja, az a fizetésének és a munkavégzési engedélyének felfüggesztésével számolhat.

A korlátozásokat az Alkotmánytanács is szentesítette, ugyanakkor Franciaország-szerte heves tiltakozási hullámot generált. Az immunitási igazolványt Marine Le Pen, Macron ellenzékének egyik legjelentősebb politikusa „brutálisnak és jogellenesnek” minősítette.

"Az egész arról, szól, hogy jó polgár vagy-e, vagy sem...a szabadságunk mit sem ér, ha barátainkat, szomszédainkat és nagyszüleinket fertőzzük meg. Szabadnak lenni egyet jelent a felelősségvállalással." - indokolt Macron.

A tiltakozáshullám már három hete tart, s csak múlt héten több 200 ezer francia polgár vonult utcára. Franciaországban 237 ezer ember tiltakozott, csak Párizsban 17 ezren tüntettek. Egyes elemzők szerint a tiltakozók bázisa ugyanazokból a demonstrálókból áll, mint akik  „sárgamellényesként” vonultak néhány éve utcára. A sárgamellényes tüntetések Franciaországban még 2018-ban robbantak ki. Ekkor a pártoktól és szakszervezetektől is távolságot tartó, a közösségi oldalakon spontán szerveződő – a gépkocsikban kötelezően tartandó sárga mellényről elnevezett – sárgamellényes tüntetéssorozatot az üzemanyagár környezetvédelmi adójának január 1-től tervezett emelése váltotta ki, de a megmozdulás fokozatosan átalakult a „jobb megélhetésért" folytatott országos lázongássá.

Az újraválasztásra készülő Emmanuel Macronnak azonban nem pusztán az időközben „rendszerellenzékké” váló sárgamellényesekkel kell dacolnia –

Történt ugyanis még az 1990-es évek legelején, hogy a francia kormány tudatosan csatornázott be Hepatitis C-, illetve HIV-vírussal fertőzött vért az országos vérellátó rendszerbe, több száz francia halálát okozva ezzel.

Ugyanebben az évtizedben a gimnazisták körében indított Heptatis-B-vírusra vonatkozó oltási kampányt kellett felfüggeszteni, mivel az oltottak körében több mint kétszáz esetben diagnosztizáltak sclerosis multiplexes megbetegedést (megjegyzendő, hogy az erre irányuló kutatások nem tudták kifejezetten igazolni a kapcsolatot).

A szigorítások nyomán tehát a francia társadalom egyre feszültebbé válhat. Ezt igazolják azok a beszámolók, amelyeket a helyi lapok gyűjtöttek a járványügyi szigorítások mai bevezetésével. A Le Parisien például arról számol be, hogy

„A Facebook-oldalamon jelentettem be, hogy a vakcinaigazolvány útján kívánom ellenőrizni vendégeim védettségét, a következő napon pedig az üzlet vonzáskörzetén kívül eső idegenek jelentek meg az éttermem előtt, hogy bojkottálják a működésemet, s hogy a megölésemmel fenyegetőzzenek” – ezt egy francia étterem üzemeltetője nyilatkozta a lapnak, amelyet Valeurs Actuelles nevű franca portál is átvett. Ha azonban a szolgáltatók engednek a fenyegetőzéseknek, és figyelmen kívül hagyják a kormány kötelezését, akkor az üzembezárással, szabadságvesztéssel és a több tízezer eurós bírsággal kell számolniuk – írja a lap.

Kép: Adnan Farzat / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely