A francia alkotmányba iktatná a kultúrkereszténységet Macron jobboldali kihívója

„Piaci űr” a jobboldalon

Augusztus 26-án hivatalosan is ringbe szállt a francia elnöki pozícióért Emmanuel Macron centrista elnök jobboldali kihívója, Eric Ciotti. A magát Franciaország „egyedüli konzervatívjaként” aposztrofáló politikus úgy véli, hogy „piaci űr” tátong a francia jobboldalon – szerinte a többi jobboldali jelölt inkább a centrista tendenciáknak enged. Eric Ciotti a francia republikánus párt  (Les Républicains; LR) képviselője a Nemzetgyűlésben. Az LR Macron En Marche! nevű pártja mögött a második legnagyobb francia párt, kereszténydemokrata üzenettel.

A tavaly októberi nizzai merényletet követően Ciotti úgy nyilatkozott, hogy „fel kell hagyni az »álegyéni« szabadságjogok védelmével.” Itt Ciotti vélhetően a társadalmi jelenségek alapjogiasodása, vagyis a sarkalatos politikai kérdések jogi kérdéssé való átalakítása ellen szólalt fel.

Ciotti kampányában – a mai francia politikai palettán formabontó módon – a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás is kiemelt jelentőséggel bír. A politikus ugyanis

E törekvésének Twitteren is hangot adott, amelyet a Valeurs Actuelles kommentált. Ciotti úgy véli, hogy Franciaországnak kötelessége védeni saját civilizációját. 

„Szeretnék jobboldali üzenet közvetítő jobboldali jelöltként indulni. Irányultságom jobboldali, célom pedig egyértelmű: Franciaországot Franciaországként megtartani”

– nyilatkozott Eric Ciotti politikai hitvallásáról Jean-Jacques Bourdin riporter kérdésire válaszul a BFM-TV műsorán.

Ciotti LR-je és Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése egyetért azon sarkalatos kérdésekben, mint például a biztonság, a nemzeti önazonosság, az iszlamizmus és a bevándorlás. A politikai iszlámmal szerintük „nincs megalkuvás”, szerintük ugyanis az iszlamista alapú kommunitarizmus „továbbra is lelkeket és területeket hódít.” 

Ugyancsak hasonlóság Le Pen és Ciotti politikájában, hogy választási győzelmük esetén népszavazást hirdetnének a bevándorlással kapcsolatban. Ciotti a maga részéről beszüntetné a családegyesítés lehetőségét, és többéves bevándorlási moratóriumot hirdetnek. 

Ciotti olyan évszázados tabut döntene meg, amelyet Macron maga is kikezdett

Ciotti javaslata a kereszténység alkotmányban való rögzítésére vonatkozóan tabudöntögetőnek tekinthető: Franciaországban a szekularizációt, vagyis a világi és az egyházi igazgatás elválasztását egy 1905-ös törvény emelte közjogi erőre. Ennek megfelelően a francia állami szerveknek semlegesen kell viszonyulniuk a vallás kérdéséhez: sem támogatni, sem pedig akadályozni nem szabad egyetlen vallás, illetőleg egyház működését Franciaországban. Ennek alapja a lelkiismereti- és vallásszabadság, amely a francia felvilágosodás óta emberi jog. A francia szekularizmus mögötti megfontolás lényege pedig az, hogy az álamvallás hiánya, valamint az állam és az egyház elválasztása a gondolati szabadság alapja.

Napjainkban azonban egyesek úgy vélik, hogy

A feszültséget ma az generálja, hogy az egykor katolikus többségű, ma 67 millió lakosú országban él Nyugat-Európa legnagyobb lélekszámú, vagyis több mint 5 millió fős muszlim közössége.

A szekularizáció politikai fegyverként való „hasznosulása” Macron iszlamizmus-politikáján keresztül jól érzékelhető. A francia jobboldal megerősödésétől tartó centrista elnök tavaly októberben harcot hirdetett a francia republikánus értékek védelme mellett. A kritikusok szerint ugyanakkor Emmanuel Macron kifejezetten az iszlám szeparatizmus ellen hirdetett harcot; ha pedig így van, akkor az valóban a szekularizmus áttörését jelentheti. Macron ezekre a felvetésekre azzal védekezik, hogy szeparatizmus elleni programja a politikai iszlám, nem pedig az iszlám vallás térnyerését kívánja meggátolni Franciaországban.

Kép: Arthur Nicholas Orchard / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Dobozi Gergely