Szörnyű részletek derültek ki a Till Tamás-gyilkosságról – a család ügyvédje törte meg a csendet
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Szigorodhat a szigetországba irányuló illegális migrációt övező bűncselekmények büntetési tétele, továbbá dán és ausztrál mintára a bevándorlók külső helyszínre történő áttelepítése is napirenden van.
A „menedékbörze” („asylum shopping”) jelenségét kívánja megfékezni az a javaslat, amellyel Priti Patel, az Egyesült Királyság belügyminisztere szigorítana a szigetországba történő illegális migráció jogkövetkezményein.
A tervek szerint mind az illegális bevándorlók, mind pedig az őket segítő embercsempészek a mostani 6 hónapnál szigorúbb, legfeljebb 4 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.
A belügyminiszter politikai programjának központi eleme Nagy-Britannia „nem működő” menekültügyi rendszerének reformja. A tervei értelmében
„Méltányosság és szigor jellemzi terveinket az új migrációs szabályozásra vonatkozóan. Továbbra is szívesen látjuk hazánkban azokat, akik biztonságos és jogszerű útvonalon érkeznek országunkba, miközben meggátoljuk rendszerünk kijátszását.” - nyilatkozta Priti Patel belügyminiszter, aki hozzátette:a reform az illegális belépések számát és az ahhoz kapcsolódó bűnözést kívánja visszaszorítani.
Patel szólt arról is, hogy mindazok, akik az Egyesült Királyságba illegális módszerekkel – jellemzően a La Manche csatornán keresztül – lépnek be, általában biztonságos EU-tagállamból érkeznek. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságba bevándorlók
hanem valójában hanem valójában börzeszerűen válogatnak a célországok között (erre utal a "menedékbörze" kifejezés - a szerk.).
Vagyis – mutat rá a politikus – jól megfontolt szándéka a bevándorlóknak, hogy kifejezetten az Egyesült Királyságba jussanak el, akár az illegális módszerek igénybevétele árán is.
Az előző évben több mint 8 ezer migráns szelte át a La Manche csatornát erre egyébként alkalmatlan lélekvesztőkön, idén pedig a hatóságok idáig 3.500 ilyen esetet regisztráltak. A bevándorlók túlnyomó többsége Franciaországból indulva vállalkozott az utazásra, ahol szintén alkalmuk lett volna menedékjogot kérni.
Ahogy arra a The Times rámutat, a korábbi gyakorlat szerint a migránshajókon utazó bevándorlókat a határvédelem regisztrálta, ezt követően pedig elszállásolásuk vagy fogva tartó központokban (detention centre), vagy szállodákban történt.
A belügyminisztérium további javaslata, hogy az első ízben kérelmet benyújtók egy az Egyesült Királyság területén kívül eső helyszínen várják meg a hatóságok döntését. A hatóságok ennek kapcsán Dániával is egyeztetnek, ahol nemrégiben hasonló szabályozás lépett életbe. Mint ismeretes, Dánia afrikai (például ruandai) migrációs centrumokba küldené vissza a bevándorlókat. A The Times úgy értesült, hogy a belügyminisztérium ezzel együtt intenzíven tanulmányozza Ausztrália migrációs politikáját is, ahol a partiőrség egyszerűen nem engedi partra szállni a bevándorlókat, helyette pedig az olyan szomszédos államokba irányítja át őket státuszuk elbírálásáig, mint Pápua Új-Guínea.
Ahogy arról a Precedens is írt,
a javaslattal a kormány célja kettős: egyszerre kívánja megfékezni az embecsempészetet, miközben biztosítja, hogy az illegálisan az országba lépő illegális migránsok soha ne váljanak az Egyesült Királyság állampolgáraivá – jogaik a fentebb taglalt „átmeneti” státuszra korlátozódnának csupán, s az illetőknek legalább harminchavonta számolniuk kellene a kitoloncolás lehetőségével.
A javaslat tartalmaz rendelkezéseket a menedékkérők valós korának objektív megállapítására vonatkozóan is. Ezek életbe léptetésével ki lehetne szűrni a magukat gyermeknek tettető felnőtteket. A jogkereső migránsokat a javaslat arra szorítaná rá, hogy egyetlen alkalommal adhassák csak elő kérelmeiket. Ezzel a jogvédők visszaélésszerű eljárásait kívánná a jogalkotó megfékezni, e körben pedig az ügyvédek pénzbírságra számíthatnak, valahányszor megalapozatlan követelésekkel fordulnak a hatóságok irányába. Az embercsempészek pedig életfogytiglan szabadságvesztésre számíthatnak, szemben a jelenleg 14 évben maximált büntetési tétellel.
Az úgy nevezett „Sovereign Borders Bill” („szuverén határokra vonatkozó törvényjavaslat”) tartalmazza majd a fenti elképzeléseket, amelyek parlament előtti megvitatása az elkövetkező hónapokban várható. A The Telegraph értesülései szerint a javaslat rendelkezései összhangban állnak az Egyesült Királyság nemzetközi kötelezettségeivel és a nemzetközi menekültügyi szerződések rendelkezéseivel.
Kép: Glyn KIRK / AFP
Dobozi Gergely