A globális vakcinaválság a kapitalizmus nagy megmérettetése

"A 2008-as gazdasági krach a pénzügyi globalizációt tette próbára. 2020-ban, a koronavírus-járvány korai hónapjai során megindultak a találgatások arra vonatkozóan, hogy a globális ellátási láncok által megvalósított kölcsönös függések rendszere tartható-e a továbbiakban. (...) Az elmúlt néhány hónap leforgása alatt azonban a kapitalizmust megkérdőjelező hangok közé újabbak sorakoztak fel. Amennyiben a kormányzatok nem cselekednek tüstént, maga a kapitalizmus borulhat hitelességi válságba.

A szabályozott piac melletti érvek jelentős része arra az elgondolásra épül, hogy e struktúra minden más modellnél teszi jobban menedzselhetővé a termelést. Ha jól csinálják, a szabályozott piacra épülő kapitalizmus nyomán a kereslet és a kínálat összhangban áll, és a kezdeményezések iránya is optimális. 

(…)

Csakhogy ma ilyenről szó sincs. Ma nem az egyenlőtlenség okoz problémát, amely általában a kapitalizmus-kritikusok vesszőparipája szokott lenni. Ma a hatékonytalanság hoz válságot, amelyet épp a kapitalizmus hivatott elkerülni.

Amikor pedig a koronavírus-vakcinák egyre kétségbeejtőbb diskurzusáról esik szó, elmondhatjuk, hogy jelenleg épp a termelési kapacitások eltékozlását éljük, miközben az innovációból adódó előnyök korántsem illetnek mindenkit

A jelenlegi tervek szerint 12 milliárd vakcinát kellene idén előállítani. Csakhogy a valóság ezzel a tervvel köszönőviszonyban sincs. Ráadásul a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák is a fejlett országok rendelkezése alatt áll.

(…)

Éppen ezért sem meglepő, hogy számos ország követeli a szabadalmi oltalom időleges felfüggesztését a koronavírussal kapcsolatos gyógyszerek és vakcinák tekintetében. Ez egyszerre tekinthető vonzó, egyúttal kielégítő megoldási javaslatnak is.

(…)

Ha ez meg is történik, a cégeknek a kormányzatok segítésére lesz szükségük. A tehetős kormányoknak különösképp azt kell fontolóra venniük, hogy hogyan biztosítsák a fejlődő országokban is a pénzügyi hátterét annak, hogy a nagy gyártók licenc alatt gyárthassák a felújított és kibővített gyárakban. A fejlődő országok kormányainak pedig maguknak is meg kell tenniük a kötelezettségvállalásaikat arra vonatkozóan, hogy a vonatkozó iparjogvédelmi és egyéb szabályokat megtartják – így biztosíthatják ugyanis azt, hogy a saját gyáraikban a licencpartnerek megbízhatnak.

(…)

Ha ezt a kihívást nem sikerül megugrani, akkor az emberek számára világszerte egyértelművé válhat az, hogy hogyan válik egy szisztéma az eltékozolt kapacitások és piaci kudarc rendszerévé egy világjárvány során. (…) Hacsak nem skálázzuk fel a válságra adott válaszreakcióinkat, a kapitalizmus reputációja sokkal nagyobb mélyütést szenvedhet el idén, mint amekkorát 2008-ban vagy 1929-ben elszenvedett."