Tovább folytatódik a patthelyzet az ibériai államban, ahol az EU egyszerre bírálja az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetét és a felkínált reformtervezetet is.
A baloldali kormány által vezetett Spanyolországban ismét napirendre került a spanyol bíróságok igazgatásáért felelős Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügye, ami tavaly az Európai Bizottságnál is megkongatta a vészharangokat. Ahogy arról már decemberben hírt adtunk, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a szélsőbaloldali Podemos kormánykoalíció októberben törvényjavaslatot szeretett volna benyújtani a bíróságokról szóló törvény módosítására, hogy az ellenzéki spanyol Néppárt (PP) ne tudja tovább blokkolni a Tanács több éve esedékes megújítását.
A kormány ezzel a lépéssel el szerette volna érni, hogy a Tanács tizenkét bíró tagjának megválasztásához a spanyol törvényhozás alsó és felső házának háromötödös többsége helyett az abszolút többség is elegendő legyen. Ezzel voltaképpen
A kezdeményezés miatt a szakmai körökben komoly vita alakult ki, és a reformtervezet az EU-ban is ellenérzést váltott ki, ami részben a PP európai fellépésének köszönehető. Věra Jourová, Európai Bizottság alelnöke szerint a tervezett átalakítás átpolitizálná, így tehát teljes mértékben aláásná az igazságszolgáltatás függetlenségét, ami szembe megy az uniós normákkal.
és újabb tárgyalásokat kezdeményezett a spanyol törvényhozás legnagyobb ellenzéki pártjával. Azonban a PP nemrég hátat fordított a megbeszéléseknek, mivel a kormány által felkínált jelöltek között aktív politikusok és José Ricardo de Prada bíró is szerepelt. De Prada vezető szerepet játszott a PP ellen indult 2018-as korrupciós perben, mely során Luis Bárcenast, a párt korábbi pénztárnokát korrupció és csalás miatt 33 év börtönbüntetésre ítélték. Az ország egyik legnagyobb botránya a jobboldali kormány bukásához és Pedro Sánchez felemelkedését hozta magával.
Egy másik jelölt, Victoria Rosell korábban a Podemos parlamenti képviselője volt, jelenleg pedig az Egyenlő Bánásmód Minisztériumának egyik intézményében tölt be vezető pozíciót.
A PP a baloldali jelöltetek esetében a politika és az igazságszolgáltatás esetleges összefonódásától, a hatalmi ágak szétválasztásának sárba tiprásától tart.
Rosell jelenleg is politikai szerepet tölt be a végrehajtó hatalomban, míg De Prada esetében a szakami körök támogatásának hiányát kifogásolják.
Úgy tűnik azonban, hogy a PSOE ragaszkodik jelöltjeihez, vagyis a két párt közötti egyeztetés meghiúsulásával tovább folytatódik a többéves huzavona a spanyol igazságszolgáltatásban. Eva Sáenz alkotmányjogász szerint a Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács működése átfogó reformra szorul, hiszen alapvetően politikai folyamatok irányítják a delegáltak megnevezését.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a baloldali kormány által tavaly belengetett törvénytervezet még jobban átpolitizálná a spanyol bíróságok igazgatásáért felelős Tanácsát működését. A két nagy párt – habár hivatalosan megszakították a megbeszéléseket – informális úton továbbra is egyeztet, vagyis
Jelenleg a Tanácsban helyet foglaló bírák a megbízatásuk lejárta után több évvel is folytatják a munkát, az Európai Bizottság pedig nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a kormány által felkínált megoldást is élesen bírálta. A baloldali kormány az EU szorításából csak a pártok közötti megegyezéssel tud kitörni, kérdés, hogy a spanyol vezetés mikor látja ezt be.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: JOHN THYS / POOL / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A reform 2025 májusától lép életbe.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Reméli, hogy tényleg befolyásos lesz, „tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – árulja el a hanganyagon a Tisza Párt elnöke korábbi párjának.
