Nemrégiben kiszivárgott, hogy a CDU-s vezetésű német alkotmányvédelmi hivatal titkosszolgálati eszközökkel figyelheti meg az AfD-t. Pusztán az a tény aggályos lehet, hogy egy kormánypárti politikus vezet egy ilyen fontos hivatalt, ugyanakkor a legfőbb problémát az jelenti, hogy az AfD-t érintő eljárás ténye jogerős eredmény nélkül, idő előtt kiszivárgott.
Kiszivárgott egy olyan információ, amelyet titokban kellett volna tartani
Eleinte úgy tűnt, hogy a baloldali kötődésű Der Spiegel – ahogy azt mondani szokás – „ledobta az atomot”, amikor március 3-án arról írt, hogy a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (Das Bundesamt für Verfassungsschutz) „gyaníthatóan alkotmányellenesnek” („Verdachtsfall”) minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) nevű ellenzéki pártot. Hogy ez megtörténhetett, az eleve az alkotmányvédelmi hivatal szakszerűtlen eljárására, hovatovább egyenesen rosszhiszemű magatartására utal.
A teljes képhez érdemes megjegyezni, hogy Németországban idén szövetségi parlamenti választásokat tartanak, így korántsem mindegy, hogy az egyes politikai erők milyen esélyekkel és megítéléssel állnak majd a rajthoz. Ugyanígy fontos rögzíteni, hogy az AfD a 2017-es – legutóbbi – parlamenti választások alkalmával a szavazatok 12.6 százalékát szerezte meg, s ezzel az eredménnyel
Sokan bagatellizálhatják a történteket, mondván, hogy úgyis egy német szélsőjobboldali pártról van szó, s hogy az alkotmányvédelmi hivatal hiánypótló jelleggel minősítette potenciálisan alkotmányellenesnek a párt működését. Mégis, ha az alkotmányvédelmi hivatal gyaníthatóan alkotmányellenesnek minősít egy politikai pártot, akkor jogában állhat az is, hogy titkosszolgálati eszközökkel ellenőrizze a szervezet és képviselőinek tevékenységét.
Tisztázni szükséges, hogy nem önmagában azzal van probléma, hogy az alkotmányvédelmi hivatal az alkotmányellenes tevékenység megalapozott gyanúja mellett potenciálisan alkotmányellenesként jelöl meg egy szervezetet. A probléma kettős: önmagában hibát vét egy ilyen szervezet, ha ezt az információt nem kezeli kiemelt óvatossággal,a nyilvánosság elől elzártan; s még nagyobb hibáról beszélhetünk akkor, ha ez az információ ki is szivárog.
S ne felejtsük el azt sem, hogy a Hivatalt a választásokon szintén induló CDU tagja, Thomas Haldenwang vezeti, mint ahogy nehéz feltételezni azt is, hogy a keresztényszocialista unió – a szintén kormánypárti CSU – által delegált szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer tudta kívül történt mindez. Ha pedig a kiszivárogtatásban e két közszereplő részt vett, az az állami intézmények semlegességére vonatkozó jogállami követelmények meg nem tartását jelenti.
A bíróság csalódott az alkotmányvédelmi hivatalban és felfüggeszti a hivatal minősítésének hatályát
Az esetet bonyolítja, hogy a kölni közigazgatási bíróság még 2020. január 27-én áldását adta a minősítésre, amely alapján idén február végén az AfD megfigyelése akár meg is kezdődhetett. Csakhogy,
– legalábbis addig semmiképp, amíg a párt alkotmányellenes mivolta igazolást nem nyer.
A hivatal tartotta magát a „paktumhoz”, ugyanakkor az AfD potenciálisan alkotmányellenesnek való minősítése mégiscsak kiszivárgott – a kölni bírák méltatlankodását váltva ki. „Az alkotmányvédelmi hivatal nem tartotta magát az ígéreteihez, és nem tett meg minden szükséges óvintézkedést annak érdekében, hogy az eljárással kapcsolatos releváns információk kiszivárgását megelőzze.” Ezzel a bírák szerint a bizalom alapvető „csorbát szenvedett” – áll az alkotmányvédelmi hivatal minősítését a továbbiakra vonatkozóan hatályon kívül helyező határozattal kapcsolatos sajtóközleményben.
A bíróságnak egyébként nem magával a minősítéssel volt problémája, hanem azzal, hogy a minősítés nyilvánosságra került. Ezzel ugyanis sérült az az alkotmányos követelmény, amely a pártok esélyegyenlőségét mondja ki a demokratikus folyamatokban való részvételre vonatkozóan. Márpedig
Egy lépéssel távolabbról sem fest jobban a helyzet
Ha egy lépés távolságot tartunk a fenti problémától, és általánosságban, a demokratikus funkciók irányából szemléljük a dolgot, további aggályok merülnek fel. Az alkotmányvédelmi hivatal a német demokrácia lételeme, miközben – paradox módon – a legnagyobb veszélyt is jelenti arra nézve. Ezt épp a jelenlegi példa szemlélteti a legjobban.
A Hivatal egy ezeroldalas dokumentumban ecseteli, hogy az AfD gyaníthatóan veszélyt jelent a német alkotmányos rendre nézve, éppen ezért a szervezet jogi szakvéleménye, hogy az alkotmányvédelmi hivatal megalapozottan nyomozhat titkosszolgálati eszközökkel az AfD-s politikusok után.
Nem csoda, hogy a párt a kiszivárgást követően rögtön bírósághoz fordult: pusztán az a tény, hogy az AfD-vel szemben a titkosszolgálat nyomoz nyilvánvalóan rontja a párt közéleti megítélését, egyúttal az esélyeit a következő parlamenti választásokon.
Ne felejtsük el ugyanis, hogy a képviseleti demokráciában a politikai pártok a nép és a parlamenti képviselők közötti pufferzónát alkotják. Másként fogalmazva:
a párt a népakarat és a kormányzati politika közötti nélkülözhetetlen logikai láncszem
(legalábbis ez következik a német Alaptörvény 21. szakaszából).
Ez azt jelenti, hogy a pártok a politikai véleményformálás elengedhetetlen velejárói, s ha ez a véleményformáló képesség mesterséges úton csorbát szenved, a jogállamiság minősége is együtt romlik vele. Minden jel arra utal, hogy ez meg is történt azzal, hogy az AfD-re vonatkozó titkosszolgálati minősítés kiszivárgott.
Az eset akár erősítheti is az AfD-t
Az esettel kapcsolatban további érdekesség, hogy a fejlemények kapcsán bekövetkező politikai károk épp azokat sújthatják, akiknek az AfD hiteltelenítése állna érdekében. Azzal ugyanis, hogy a kölni bíróság az AfD ügyében a CDU-s politikus által vezetett alkotmányvédelmi hivatal – ezen felül a szintén kormánypárti vezetésű belügyi tárca – ellenében foglalt állást, lényegében politikai mártírt csinált egy szélsőjobboldalinak tartott pártból.
Nem nehéz ebből egy olyan narratívát gyártani, miszerint
Nem ez az első eset ugyanis, hogy a kormánypárt színeiben politizáló prominens közjogi méltóság „nyúl bele” a rendszerbe az AfD rovására. Tavaly maga Angela Merkel szövetségi kancellár nevezte dél-afrikai hivatalos útja során „megbocsáthatatlannak” azt, hogy a szabadságpárt (FDP) és a kereszténydemokrata unió (CDU) az AfD-vel együtt szavazta meg Thomas Kemmerichet Thüringia tartomány miniszterelnökévé. Az AfD ekkor is méltánytalannak, a pártokra vonatokzó esélyegyenlőség megsértésének nevezte a kancellár megnyilvánulását.
Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
A honosított állampolgárok többsége is az AfD-re adta voksát.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Ráadásul mindenféle előzmény nélkül.
Korábban Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem érintett a robbantásokban, és javasolta, hogy elemezzék, kiknek lehetett érdeke egy ilyen támadás.
Nem meglepő módon egészen más eredmények jöttek ki, mint a Tisza-párt kamufelméréseiből.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
