Aki időt nyer, életet nyer: egyelőre nem alkalmaznák a jogállamisági mechanizmust

"Angela Merkel, Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki megegyeztek az uniós költségvetési vita patthelyzetét feloldó megállapodás szöveg-tervezetéről. Úgy tűnik, hogy rövid távon ezek a szereplők nyertek, és az Európai Parlament veszített.

A megállapodás szöveg-tervezete tulajdonképpen azt igyekszik erősíteni, hogy a jogállamisági mechanizmust ne lehessen politikai értékekkel összekapcsolni, azt kizárólag az unió pénzügyi érdekeinek védelme kapcsán lehessen használni. Fontos leszögezni, hogy még ha a többi tagállam is elfogadja a megállapodás-tervezetet, a megegyezés nem más, mint egy politikai szándéknyilatkozat, vagyis nem bír kötelező jogi erővel. Ezzel együtt, a magyar és a lengyel kormány sikerként értékeli a fejleményeket, hiszen úgy érezték, hogy a Parlament által szorgalmazott szöveg alapján használt mechanizmus politikai zsarolás eszköze is lehet. Lássuk, mi másban nyert még a magyar és a lengyel kormány.

Először is, a megállapodás szövege leszögezi, hogy a jogállamiság értékeit minden tagállam és uniós intézmény tiszteletben tartja. Annak megsértése esetében a 7-es cikkben jelzett jogállamisági eljárás szolgálhat szankcionálásra. Az új mechanizmust csakis olyan esetekben lehetne használni, amikor a többi eszköz nem lenne képes az unió költségvetését vagy pénzügyi érdekeit hatékonyan megvédeni. Vagyis újonnan elfogadott eljárást jóval ritkábban lehetne használni. 

Másodszor, a szöveg több helyen is leszögezi, hogy csakis az unió költségvetéséhez és pénzügyi érdekeihez kapcsolódó kérdésekben lehet a vitatott mechanizmust elindítani. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az intézkedés során tiszteletbe kell tartani a tagállamok nemzeti identitását, valamint azok politikai és alkotmányos berendezkedését. Az Alaptörvénybe foglalt értékek miatt ez fontos garanciát jelenthet Magyarország számára. 

Harmadszor, a dokumentumba foglaltak szerint nem elégséges a jogállamiság „általános hiányosságának” vagy megsértésének megállapítása. A mechanizmus működtetése érdekében ezt a tényt közvetlenül kapcsolatba kell hozni az uniós költségvetés vagy pénzügyi érdekek sérülésével. Első olvasatra így a mechanizmust nem lehetne összekötni politikai értékeket érintő kérdésekkel. Mindez élesen ellentmond a Parlament által is jóváhagyott szövegnek, így várható az intézmény heves tiltakozása. 

Negyedszer, lényeges kiemelni, hogy a mechanizmus csak a jövőbeli költségvetésekre lesz alkalmazható, így ez nem érinti a 2014-2020-as uniós alapok még nem folyósított összegét, Magyarország esetében ez 11 milliárd euró. Mindez szintén fontos volt mindkét ország számára. 

A megállapodás-tervezetben döntő szerepet kapott a Bizottság. Először is, véglegesítenie kell egy módszertani iránymutatást, amely során szorosan együttműködik a tagállamokkal. Ennek kidolgozása során figyelembe veszi az Európai Bíróság döntését, amennyiben az érinti a jogállamiságra vonatkozó mechanizmus ügyét, de az útmutatók véglegesítése előtt nem indítható el az eljárás.

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben Magyarország vagy Lengyelország megtámadnák az új jogállamisági eljárást, a Bizottság mindaddig nem élhetne az új eszközzel, amíg a perben nincs döntés. Az Európai Bíróság általában két év alatt tárgyal meg egy ügyet, így valószínű, hogy ez az időpont a következő magyar és a lengyel választások utáni időpontra esne.

Másodszor, a Bizottság felelőssége lesz, hogy a mechanizmus során használt információk pontosak és helyt állóak legyenek, valamint ténylegesen az uniós pénzügyi érdekek védelmében használják ezeket. Ennek következtében a civil szervezetek jelentései kevesebb súllyal bírnának. 

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a magyar és lengyel kemény fellépés meghozta az eredményét és a két kormány megkapta a számára legfontosabb garanciákat, ráadásul időt nyertek a következő választásokig. Ezzel együtt, a soros elnökséget ellátó német kancellár, Angela Merkel is nyertesen kerekedett ki a vétó-ügyből, hiszen mégiscsak neki sikerült megbékíteni a magyar és lengyel kormányokat.

Nyert az Európai Unió is, hiszen így valószínű, hogy idejében el lehet fogadni a költségvetést, valamint lehet folyósítani a helyreállítási alapokat, amelyekre számos tagállamnak égető szüksége van, így a vétózó két tagállamnak is. Úgy tűnik, hogy az Európai Parlament viszont veszített – hiszen a megállapodás-tervezet mintha lehetetlenné tenné a mechanizmus és a politikai értékek összekapcsolását, valamit több éves távlatba helyezi a mechanizmus elindításának lehetőségét. 

Ezzel együtt, felmerül a kérdés, hogy pontosan hogyan határozható meg az unió „pénzügyi érdekének” fogalma, mi tartozhat ide, és mi nem? Az unió pénzügyi érdeke lehet az is, hogy a tagállamok ne lépjék túl a megengedett államadósságot és államháztartási hiányt.

Ez esetben ez a mechanizmus elsődlegesen akár Olaszországot és Görögországot is érintheti, hiszen mindkét tagállamnak kiugróan magas külső államháztartási hiánya van. Ugyanakkor, az elöregedő unió gazdasága számára létfontosságú a megfelelő munkaerő pótlása – ezt a kihívást pedig számos tagállam a migráció támogatásával igyekszik megoldani. Ilyen szempontból a migráció támogatását is előbb-utóbb össze lehet kapcsolni az unió pénzügyi érdekeivel.

Mi több, 3. cikk szerint az „Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása”, így az unió pénzügyi érdekei is ezt kell, hogy támogassák. Így érvelve meg már ismét össze lehet kötni a pénzügyi és költségvetési érdekeket olyan politikai értékekkel, amelyekről jelenleg is éles vita folyik a magyar és lengyel kormány, valamint az unió között."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.