Az amerikai csapatok részleges kivonása ellen foglal állást a három Balti állam

2020. július 20. 15:10

Egységesen az Európában állomásozó amerikai csapatok (részleges) kivonása ellen foglaltak állást hétfőn a három európai uniós balti tagállam.

2020. július 20. 15:10
null

Egységesen az Európában állomásozó amerikai csapatok (részleges) kivonása ellen foglaltak állást hétfőn a három európai uniós balti tagállam, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei. Heiko Maas német külügyminiszterrel tartott találkozójuk után a három ország külügyi tárcavezetői hangsúlyozták, hogy Oroszország elrettentésére inkább több, mint kevesebb amerikai katonára lenne szükség Európában. A balti külügyminiszterek ezzel Donald Trump amerikai elnök korábbi bejelentésére reagáltak, mely szerint az Egyesült Államok a jelenlegi 34 500-ról 25 ezerre csökkenti Németországban állomásozó csapatainak létszámát.

„Nem különösebb titok, hogy határozottan hiányoznak bizonyos védelmi képességeink” – jelentette ki Linas Linkevicius litván külügyminiszter. Ezért a baltiak szövetségeseik segítségére hagyatkoznak, és szeretnének országaikban is több amerikai katonát látni - de nem a Németországban állomásozó csapatok rovására. „Mindenképpen az amerikaiak nagyobb elköteleződésére van szükségünk Európában” – mondta Linkevicius. Hasonlóan nyilatkozott észt és lett kollégája, Urmas Reinsalu és Edgars Rinkevics is. Trump a csapatcsökkentést egyebek között a gazdaságilag erős európai NATO-szövetségesek szerinte alacsony védelmi kiadásaival indokolta. A kivonandó katonák egy részét visszavinné az Egyesült Államokba, de egy részüket más európai országokba, köztük Lengyelországba vezényelné át. A részleteket, mint jelezte, hamarosan ismertetni fogja.

A három balti ország a Szovjetuniótól 1991-ben visszaszerzett függetlensége óta elsősorban az Egyesült Államoktól várja biztonságuk védelmét. 2004 óta a NATO tagjai, de különösen az ukrajnai válság 2014-es kezdete óta növekvő mértékben fenyegetve érzik magukat Oroszországtól, melynek elrettentésére Washington rendszeresen küld katonákat ottani hadgyakorlatokra, és részt vesz a NATO keleti szárnyának megerősítésére a három balti országban és Lengyelországban létrehozott nagyjából ezer-ezer fős nemzetközi zászlóaljakban is.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
adonyi29
2020. július 20. 19:57
Én értem, hogy övig betojva ülnek a baltiak és ennek nyílván komoly történelmi alapja van. Csakhogy az amcsikra építeni a nagy A tervet jelen esetben szerintem nettó baromság: 1991 óta tudható volt, hogy ez a pillanat eljön...
B_kanya
2020. július 20. 16:31
Nem is olyan régen még a lengyel tesók is röhögés nélkül beszéltek egy elkerülhetetlen jövőbeli orosz NATO-tagságról. Ismét: ELKERÜLHETETLEN. Aztán mikor Putyin -miután 2006-ban Budapesten bocsánatot kért 1956-ért - 2010-ben felkészült, hogy bocsánatot kér Katyinért... Erre jött a szmolenszki katasztrófa. Meg a színes forradalmak a 2006-os narancsostól a 2015-ös Majdanig meg dzsordzs bácsi pedigrés ölebéig, a szakács viliig...
Emmanuel Goldstein
2020. július 20. 16:16
Nem szabad magukra hagyni a balti államokat, Oroszország megbízhatatlan,
Akitlosz
2020. július 20. 15:43
Pedig a balti államokban állomásozó amerikai csapatok csupán Oroszország provokálásához elegendőek, a balti államok megvédéséhez ugyan nem, azaz ha Oroszország valóban azt tervezné, amiről a NATO álmodozik, akkor a jelképes mértékű amerikai jelenlét a balti államokban ugyan nem tartaná vissza.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!