Deli Andor: A régi koncepciós pereket idézi a mostani vita

Az Európai Parlament plenáris ülésén a magyarországi politikai helyzetről vitáztak a képviselők. Több felszólaló élesen bírálta a magyar kormány munkáját. Sokan azzal vádolták az Orbán-kabinetet, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva felfüggesztette az Országgyűlés munkáját, a demokratikus intézményeket háttérbe szorítja és emiatt sérülnek az alapjogok. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy szégyen, hogy a Fidesz még a Néppártban van. Más azt vetette a magyar kormány szemére, hogy nem csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez. Az egyik képviselő azt javasolta, hogy függesszék fel az uniós források kifizetését. Mások viszont védelmükbe vették Orbán Viktort és kormányát. Szerintük Magyarország demokratikusabban működik a koronavírus-járvány alatt, mint több más európai ország. Volt, aki azt mondta, mások is, így például Spanyolország is visszaél a veszélyhelyzettel.

Koncepciós pereket idéző vita

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője a Magyarországot érintő támadásokról azt mondta, hogy a koronavírusos helyzet végéhez közeledve ki kell állni az emberek egészsége és a gazdaság erősödése mellett. Ebben kellene az EP-nek segítenie, de vannak frakciók a balliberális oldalon, akik nem engedhetik meg, hogy ne támadják Magyarországot – tette hozzá. Deli kijelentette, hogy a magyar kormány részvételét sem segítették az EP-ben, pedig semmilyen eljárásjogi akadálya nem volt. A bizottság semmilyen jogsértést nem állapított meg, ezért a régi koncepciós pereket idézi a mostani vita – hangsúlyozta a politikus.

Sophie in 't Veld a Renew Europe csoport Holland EP-képviselője úgy fogalmazott: „rúgják már ki a Néppártból a Fideszt, mert amíg ezt nem teszik meg, addig a cinkosuk maradnak”. Hozzátette: „nem szabad megengedni, hogy az európai adófizetők pénzéből finanszírozzák a demokrácia leépítését és az oligarchákat”.

Gyöngyösi Márton felszólalásában kijelentette, hogy csalódott amiatt, hogy Orbán Viktor nem élt a lehetőséggel, hogy ma felszólaljon, ugyanakkor szerinte Varga Judit igazságügyi miniszter sem adott magyarázatot a magyar parlamentben a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. Gyöngyösi úgy fogalmazott: ez egy egyedülálló jogszabály, mert sehol máshol nincs időkorlát nélküli felhatalmazása a kormánynak. A Jobbik EP-képviselője szerint Magyarországon megfosztották az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat a bevételeiktől és olyan állampolgárokat tartóztatnak le, akik csak a véleményüket fejezik ki. Gyöngyösi végül kijelentette: „Orbán gyáva és opportunista, mert lábbal tiporja az európai értékeket”.

Maité Pagazaurtundua, a Renew Europe frakció képviselője azt mondta: „fontos, hogy ez a Parlament nyomon kövesse az intézkedéseket, mert mi itt 450 millió állampolgárt képviselünk és nem engedhetjük meg, hogy bármelyik kormány ránk kényszerítsen bármit”. Úgy fogalmazott: „nem lehet felfüggeszteni a demokráciát, akár van járvány, akár nincs” hozzátéve, hogy szerinte „nagyon fontos az, hogy kritikákat fogalmazzunk meg az ilyen visszaéléssel kapcsolatban”. 

Többen is kiálltak a magyar intézkedések mellett

Az olasz Északi Liga EP-képviselője kiállt a magyar intézkedések mellett és rámutatott, hogy az Európai Parlamentnek jelenleg fontosabb dolga is lenne. Annalisa Tardino úgy fogalmazott: „a Parlament a baloldalnak kiszolgáltatott”. Szerinte a második világháború óta történt legnagyobb válság zajlik jelenleg, amit kezelni kéne. Ehelyett Magyarországot támadják, mert nem tetszik a baloldalnak, amit tesz – mondta. Rámutatott, hogy a magyar intézkedések nem egyedülállóak. „Vannak itt olyan kormányintézkedések, amik legalább ennyire nem jogszerűek” – mondta, példaként az olasz Conte-kormányt említve, ahol rendeletek útján kormányoznak. Hangsúlyozta, hogy ezzel szemben Orbán Viktor a parlament felhatalmazásával teszi, amit tesz. Ezek után megszakították a felszólalását.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője szintén kiállt a magyar kormány mellett. Elmondta: „semmilyen új fejlemény nem indokolja a Magyarország elleni fellépést”. Rámutatott, hogy az egész vitának álhírek az alapjai. Példaként a magyar parlament felfüggesztését hozta, hiszen az Országgyűlés továbbra is ülésezik. Úgy fogalmazott: „brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választást nyerni”, majd hozzátette: „a hamis érvekkel indított vitákkal az Európai Parlament a saját bizalmát veszti el a nép előtt”. Vincze Loránt végül szintén a kettős mérce alkalmazására mutatott rá, azt kérdezve: „miért nem szólalnak meg Iohannis szavai ellen az aggódó hangok”.

Vera Jourová úgy fogalmazott, az Európai Bizottság (EB) folyamatosan figyelemmel kíséri azt, hogy a tagállamok, s köztük Magyarország mit tesznek a veszélyhelyzet alatt. Az EB alelnöke szerint világosak a követelmények, csak a szükséges lépéseket tehetik meg a kormányok, s ezeknek arányosnak és időben korlátozottnak kell lenniük. A magyar ügyekről napi szinten kapnak tájékoztatást – állította –, így tisztában vannak azzal is, hogy embereket vettek őrizetbe rémhírterjesztés miatt, s arról is tudnak, milyen nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Ám továbbra is az a véleménye Jourovának, hogy még nem kell megindítani a kötelességszegési eljárást Magyarország ellen.
Az EB elnöke azt is elmondta, hogy ő 2017-ben már felvetette, hogy az uniós források kifizetését kössék a jogállami normák betartásához. Ezt akkor a legtöbb politikus még túlzásnak tartotta, de ma már egyre többen egyetértenek ezzel.
Jourova végül azt mondta, Magyarországnak fokozatosan vissza kell térnie a veszélyhelyzet előtti időszakhoz, elengedhetetlen, hogy működjön a fékek és ellensúlyok rendszere, és lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok teljeskörűen élhessenek a jogaikkal.