Hazánk előnyeként említi azt is, hogy magas a személyes szabadság foka, még a covid alatt is „viszonylag kevés állami átnevelés” zajlott.
Emellett felveti azt is, hogy Németországhoz képest Magyarországon nagyon alacsonyak az adók, a többkulcsos német adórendszerhez képest itthon a társasági adó és a személyi jövedelemadó is egy-egy, 9, illetve 15 százalékos kulccsal operál. Könnyebb vállalkozni is, három nap alatt be lehet jelenteni egy vállalkozást, amit az állam számos módon támogat is. Mindeközben 40-50 százalékkal alacsonyabbak a megélhetés költségei, mint Németországban, s Budapesten annak ellenére alacsonyak a bérleti díjak, hogy fővárosunk „a világ top 100 innovációs helyszínének egyike”.
„Erről nagyon sokan nem is tudnak, mert a Tagesschauban folyton Orbánt ütlegelik, hogy gonosz és rasszista – de Magyarország sokat tud, nagyon sokat tud” – mondja Schreiner, aki azt mondja, hogy ő kivándorlóként sokkal szívesebben menne Magyarországra, mint Svájcba.
Úgy látja ugyanakkor, hogy hazánknak vannak hátrányai is: Magyarország nagyon függ az EU-s pénzektől, ezért kérdés, mennyi ideig fenntartható a jelenlegi magyar politika, és mit csinál majd a következő miniszterelnök, ha Orbán majd nem lesz. „Az, hogy óriási nettó haszonélvezője vagy az EU-s pénzeknek, de nagyjából mindent kritizálsz, amit az EU csinál, önmagában is ellentmondás, és ebből valamikor törés lesz” – véli Alexander Schreiner.
Hátrányként említi azt, hogy a Magyarországon alkalmazottak az erősen inflatorikus forintban kapják a fizetésüket (bár szerinte ez a geoarbitrázs révén előny is lehet azok számára, akik online dolgozva euróban keresnek).