Az egykori német kancellár szerint Németországnak szüksége lenne egy a koronaválsággal kapcsolatos segélyalapra, valamint az uniós korona-kötvény bevezetését sem kellene egyértelműen elutasítani.
A Handelsblatt portálon megjelent írásában a volt kancellár kifejtette, a koronavírusnak köszönhető válság miatt Németországnak egészségügyi, gazdasági, szociális és társadalmi szempontból rendkívül nagy kihívással kell szembenéznie. Schröder javaslata egy segélyalap létrehozása (a 2002-es nagy árvízkatasztrófa idején létrehozott mintájára). Elképzelése szerint ezt a nemzeti segélyalapot a szövetségi kormánynak kellene koordinálnia és felügyelnie, ugyanakkor az alap anyagi fedezetét magányadományok útján kellene biztosítani. A alap szerinte gyorsan és bürokratikus terhek nélkül támogatná az önhibájukon kívül szorult helyzetbe került embereket, illetve gyorssegélyt nyújtana az érintettek részére védőruházat, maszkok, vagy lélegeztető gépek finanszírozása, beszerzése érdekében.
Schröder ezzel együtt az európai szolidaritás mellett érvelt. Írásában kiemelte, hogy szerinte a koronavírusnak köszönhető válságot nem lehet nemzetállami szinten megoldani: mindez csak a nemzetközi, európai összefogással valósíható meg. Így meggyőződése, hogy szükséges a közös, európai adósságvállalás (gemeinsames, europäisches Schuldeninstrument), ez pedig lehet Eurobond-kötvény, egyszeri közösségi válság-hitelfelvétel, vagy az uniós költségvetésen keresztül finanszírozott kezesség is. A volt kancellár úgy látja, újra kell gondolni a globális kihívásokkal kapcsolatos együttműködést, szerinte a globális problémákat (mint pl. klímaváltozás, éhínség) csak együtt lehet megoldani.
Schröder a fentieken túl üdvözölte, hogy a szövetségi kormány a tartományokkal és a helyi önkormányzatokkal együtt egy átfogó intézkedési csomagot fogadott el a klinikák, a vállalatok, és a kkv-k számára. A volt kancellár szerint az állam ugyanis önmagában nem képes ezt az akadályt leküzdeni. Schröder méltatta az emberek szolidaritását és az odaadását, külön kiemelve az egészségügyi szektorban dolgozók, az adománygyűjtők, és az élelmiszerboltokban dolgozó pénztárosok, árufeltöltők munkáját. Emellett üdvözölte azokat a vállalkozásokat is, amelyek áttértek a védőfelszerelések, maszkok gyártására.
Gerhard Schröder
Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja. Nevéhez fűződik többek között az ún. „Agenda 2010” munkaerőpiaci reformprogram, amely saját pártjában és a politikai baloldalon egykor éles vitát, ellenállást váltott ki, ugyanakkor ennek köszönhetően újra megteremtette az elmúlt másfél évtizedben Németország versenyképességét, ezzel megalapozva a gazdasági növekedést és jelentősen csökkentve a munkanélküliséget az országban. Schröder 2005 után távozott a politikai élvonalból, ezt követően az ügyvédi irodája által gazdasági társaságoknak vállal(t) tanácsadói szerepet (pl. Rothschild, Gazprom), majd elfogadta a Nord Stream AG konzorcium felügyelőbizottsági elnöki tisztséget. Ez utóbbi miatt ismét a bírálat középpontjába került.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
Elképesztő lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot egy drámai pillanatban.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Köze van a háztartási munkához.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
