A párhuzamos társadalom veszélyeiről tárgyalt a holland parlament

A két törvényjavaslat egyike a szélsőséges szervezetek büntethetőségét célozza, a másik pedig a civil és vallási szervezeteket kívánja átláthatóbbá tenni. Az elmúlt két hétben a képviselőház összesen 18 meghallgatást szervezett biztonsági szakemberek, muszlim vallási vezetők, tanárok részvételével a külföldi finanszírozások, elsősorban mecsetfinanszírozások tárgyában. 

A külföldről érkező mecsettámogatások esetében több példa is jól mutatja, hogy a támogatások egyúttal nemkívánatos beavatkozást is eredményeznek. A megoldás azonban nem egyértelmű, mivel a szakemberek szerint a külföldről jövő finanszírozás megtiltása önmagában nem feltétlenül a legcélravezetőbb megoldás: az érintettek ugyanis ebben az esetbe biztosan találnának más pénzügyi megoldást a pénzösszegek célba juttatására.

A mérsékelt, a holland társadalomba jobban integrálódott muszlim közösségek bevonása lehet a megoldás sok politikus szerint, mivel ezek sokkal kevésbé nyitottak a radikális ideológiákra. Ugyanakkor éppen e közösségek vezetői hívják fel a figyelmet arra a generációs szakadékra, ami megnehezíti a fiatalok megóvását az iszlamista szélsőségektől. „Több olyan radikális prédikátorról tudunk, akik népes követőtáborral rendelkeznek a közösségi médiában és nagyon tehetséges szónokok. A fiatal generáció pedig nagyon fogékony a megszólalásaikra” – mutatott rá a parlamenti meghallgatás során Saïd Bouharrou, a Marokkói Mecsetek Tanácsának alelnöke. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú a gyermekek és fiatalkorúak megfelelő felkészítése az olyan esetekre, amikor radikális megkeresésekkel szembesülnek az interneten. Ugyanígy fontos lenne olyan mérsékelt imámok tevékenységét támogatni, akik képesek felvenni a versenyt a szalafista prédikátorokkal.

Az egyik törvényjavaslat értelmében könnyebb lenne a társadalmat, a nemzetbiztonságot, illetve általában a hollandiai közrendet fenyegető jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonása, valamint szigorítanák a kapcsolódó büntetéseket. Az erre vonatkozó, a polgári törvénykönyv módosítását célzó javaslat 2019 decembere óta a képviselőháznál van.

A másik javaslat a civil szervezetek átláthatóságát célozza. A február 18-án véleményezésre az Államtanácshoz került javaslat értelmében a civil és vallási szervezeteknek be kell számolniuk jelentősebb, EU-n kívülről érkező támogatásaikról. A kabinet erre a törvényre egy „első lépésként” tekint, vagyis először a külföldről érkező finanszírozásokat kívánják átláthatóbbá tenni. Ezt követően kerülhet sor a külföldi forrásból származó finanszírozás korlátozását célzó változtatásokra. A kabinet a korlátozásra vonatkozó összes lehetőséget mérlegelni kívánja. 

A párhuzamos társadalommal kapcsolatos aggodalmak is előkerültek a meghallgatáson. A tanárok számára sokszor súlyos nehézséget okoz az eltérő értékrendek közötti konfliktusok kezelése. Ahogyan Leon Meijs, a Factor Veiligheid közösségi képzőközpont egyik trénere rámutatott, van olyan város is Hollandiában, ahol a bölcsődétől 11 éves korig a gyerekek úgy járhatnak a tanintézményekbe, hogy egyáltalán nem kell kilépniük a zárt „iszlám szigetről. Dick Schoof, a holland titkosszolgálatok vezetője e téren ugyanakkor óvatosabban nyilatkozott, szerinte „még csak a kezdeti stádiumban vagyunk, a párhuzamos társadalom kiépítése még nem tökéletes”. Ezzel együtt felhívta a figyelmet a „szalafista térítők” veszélyére, illetve arra, hogy milyen tökéletes „látszatpolitikát” folytatnak: kívülről ugyanis kifejezetten progresszívnek tűnnek, belső köreikben azonban sokkal inkább radikális hangnemet ütnek meg. 
 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.