Átláthatóbbá tenné a civil és vallási szervezetek külföldi finanszírozását, illetve csökkentené a kockázatos külső befolyások szerepét a holland kabinet. Utóbbira több példa is adódik a mecsettámogatások külföldi finanszírozása kapcsán.
A két törvényjavaslat egyike a szélsőséges szervezetek büntethetőségét célozza, a másik pedig a civil és vallási szervezeteket kívánja átláthatóbbá tenni. Az elmúlt két hétben a képviselőház összesen 18 meghallgatást szervezett biztonsági szakemberek, muszlim vallási vezetők, tanárok részvételével a külföldi finanszírozások, elsősorban mecsetfinanszírozások tárgyában.
A külföldről érkező mecsettámogatások esetében több példa is jól mutatja, hogy a támogatások egyúttal nemkívánatos beavatkozást is eredményeznek. A megoldás azonban nem egyértelmű, mivel a szakemberek szerint a külföldről jövő finanszírozás megtiltása önmagában nem feltétlenül a legcélravezetőbb megoldás: az érintettek ugyanis ebben az esetbe biztosan találnának más pénzügyi megoldást a pénzösszegek célba juttatására.
A mérsékelt, a holland társadalomba jobban integrálódott muszlim közösségek bevonása lehet a megoldás sok politikus szerint, mivel ezek sokkal kevésbé nyitottak a radikális ideológiákra. Ugyanakkor éppen e közösségek vezetői hívják fel a figyelmet arra a generációs szakadékra, ami megnehezíti a fiatalok megóvását az iszlamista szélsőségektől. „Több olyan radikális prédikátorról tudunk, akik népes követőtáborral rendelkeznek a közösségi médiában és nagyon tehetséges szónokok. A fiatal generáció pedig nagyon fogékony a megszólalásaikra” – mutatott rá a parlamenti meghallgatás során Saïd Bouharrou, a Marokkói Mecsetek Tanácsának alelnöke. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú a gyermekek és fiatalkorúak megfelelő felkészítése az olyan esetekre, amikor radikális megkeresésekkel szembesülnek az interneten. Ugyanígy fontos lenne olyan mérsékelt imámok tevékenységét támogatni, akik képesek felvenni a versenyt a szalafista prédikátorokkal.
Az egyik törvényjavaslat értelmében könnyebb lenne a társadalmat, a nemzetbiztonságot, illetve általában a hollandiai közrendet fenyegető jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonása, valamint szigorítanák a kapcsolódó büntetéseket. Az erre vonatkozó, a polgári törvénykönyv módosítását célzó javaslat 2019 decembere óta a képviselőháznál van.
A másik javaslat a civil szervezetek átláthatóságát célozza. A február 18-án véleményezésre az Államtanácshoz került javaslat értelmében a civil és vallási szervezeteknek be kell számolniuk jelentősebb, EU-n kívülről érkező támogatásaikról. A kabinet erre a törvényre egy „első lépésként” tekint, vagyis először a külföldről érkező finanszírozásokat kívánják átláthatóbbá tenni. Ezt követően kerülhet sor a külföldi forrásból származó finanszírozás korlátozását célzó változtatásokra. A kabinet a korlátozásra vonatkozó összes lehetőséget mérlegelni kívánja.
A párhuzamos társadalommal kapcsolatos aggodalmak is előkerültek a meghallgatáson. A tanárok számára sokszor súlyos nehézséget okoz az eltérő értékrendek közötti konfliktusok kezelése. Ahogyan Leon Meijs, a Factor Veiligheid közösségi képzőközpont egyik trénere rámutatott, van olyan város is Hollandiában, ahol a bölcsődétől 11 éves korig a gyerekek úgy járhatnak a tanintézményekbe, hogy egyáltalán nem kell kilépniük a zárt „iszlám szigetről. Dick Schoof, a holland titkosszolgálatok vezetője e téren ugyanakkor óvatosabban nyilatkozott, szerinte „még csak a kezdeti stádiumban vagyunk, a párhuzamos társadalom kiépítése még nem tökéletes”. Ezzel együtt felhívta a figyelmet a „szalafista térítők” veszélyére, illetve arra, hogy milyen tökéletes „látszatpolitikát” folytatnak: kívülről ugyanis kifejezetten progresszívnek tűnnek, belső köreikben azonban sokkal inkább radikális hangnemet ütnek meg.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az egész világot felforgatják a Donald Trump által bejelentett vámtarifák és viszonossági vámok. Az Európai Unió vesztes pozícióból próbál egyezkedni az Egyesült Államokkal, és Kína is okozhat meglepetéseket. Megnéztük, hogyan is érintené Európát és benne hazánkat a tényleges vámháború.
Az hagyján, ha katonákat nem küldenek az amerikaiak, de az európai hadseregek is mozgathatatlanná válnak amerikai segítség híján, írja a lap.
A TEMPÓ legújabb adásában Kohán Mátyás elmagyarázza, hogy miért kerülne Ukrajna EU-tagsága felfoghatatlanul sok pénzbe, és miért fizettetnék meg velünk a cechet, miközben a mezőgazdaság, az ipar és a fejlesztések is rámennének Brüsszel tervére.
A lap szerint az európaiak általában „nem veszik be” az amerikai elnök diplomáciai programját.
A Bizottság elnöke Trump vámjai miatt sem aggódik túlzottan.
A politikusok nem hallgatnak rájuk.
A Fico-kormány a magyar családtámogatási modell átvételére készül, miközben demográfiai mélypontra jutott az ország.
A székely tájszólását is levetkőzte Kádár L. Gellért.
