Schäuble: Tisztelet és megértés, ez kell az új tagállamok fele

A magyarok bátorságának köszönhetően új fejezet kezdődött a történelemben 1989-ben – mondta a harminc évvel ezelőtti határnyitásról Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke az M1 aktuális csatornának adott interjújában.

Várták Nyugaton a percet

A hétfő este sugárzott interjúban Wolfgang Schäuble kiemelte: az egykori Nyugat-Németország politikusai mindig is tudták, hogy az NDK-ban élő németek az egységet választanák, ha önállóan dönthetnének, de azt is lehetett tudni, hogy a határokat sem Németországban, sem Európában nem lehet megváltoztatni, mert az ilyen törekvéseket a kommunista rezsim erőszakkal elnyomná, amint azt a németek 1953-ban, a magyarok 1956-ban, majd a csehszlovákok 1968-ban, a lengyelek pedig 1980-81-ben megtapasztalták.

Azonban 1989-ben „megéreztük, hogy valami elmozdult, és a magyarok bátorságának köszönhetően a páneurópai pikniken, majd a vasfüggöny megnyitása után világossá vált, hogy a történelemben új fejezet kezdődik, és Európa megosztottsága nem fog így maradni” – mondta a Bundestag elnöke.

Kifejtette: már a nyolcvanas évek elején látható volt, hogy a Varsói szerződés országai közül leginkább Magyarország rendelkezett szabad mozgástérrel, Magyarország a legnyitottabb a reformokra és a leginkább haladó szellemiségű. Amikor pedig 1985-ben Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárrá választásával fokozatosan egy új korszak kezdődött, „nem volt számunkra meglepetés, hogy a magyarok a szabadság iránti hatalmas szeretetükkel, amit 1956-ban is megmutattak, és amit én akkor fiatal emberként rendkívül csodáltam, ismét bebizonyították, hogy van bátorságuk ezt a lépést megtenni”.

2015 nem 1989

A német egységhez és Európa egyesítéséhez az utat szabaddá tévő magyarországi határnyitást "soha sem fogjuk elfelejteni" - mondta az első számú német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) legtekintélyesebb vezetői között számon tartott politikus. Arra a kérdésre, hogy össze lehet-e hasonlítani az 1989-es határnyitást a 2015-ös határkerítés-építéssel, kijelentette, hogy „ennek a kettőnek semmi köze egymáshoz”.

Harminc éve egy olyan falat, egy olyan kerítést kellett megnyitni, „amellyel addig bezárták az embereket, és ez sikerült is, amikor megérett az idő és megvolt a megfelelő bátorság”. Ma viszont „egészen más kihívással állunk szemben, a globalizációval, és problémákkal és különbségekkel az egész világon”. „Érthető, hogy a világnak azokból a régióiból, ahol hatalmas a szegénység vagy háború dúl, el akarnak menekülni, de természetesen az is világos, hogy nem jöhet Európába mindenki, aki szükséget szenved, ezért megoldást kell találnunk a migrációra” – mondta Schäuble.

Kiemelte, hogy szükség van a külső határ védelmére. Mint mondta, „nem akarjuk lezárni magunkat hermetikusan”, hiszen „Európa nem egy erődítmény, de szükség van az ellenőrzésre” a határokon. Minden közösségnek garantálni kell a belső stabilitást, mert a rend a polgárok legfőbb elvárása, és „ha nem akarjuk a belső határellenőrzést visszaállítani, akkor a külső határt kell védeni” –mondta a Bundestag elnöke, aláhúzva: a határvédelem megvalósítása „az egyik legnagyobb európai feladat”.

Hozzátette: 2015 szeptemberében a német és az osztrák kancellár „részben a Magyarország iránti szolidaritásból” a budapesti Keleti pályaudvarról gyalog elindult menedékkérők befogadása mellett döntött, de „ennek a helyzetnek nagyon kevéssé van köze 1989-hez”. A magyar-német kapcsolatok jelenlegi helyzetéről szólva hangsúlyozta: „folyamatosan dolgoznunk kell azon, hogy a politikai nézetkülönbségek ne ássanak új árkokat közénk, hogy együtt tudjuk olyan kérdéseken dolgozni, amelyeket csak együtt tudunk jól megoldani”.

A klímaváltozástól a terrorizmuson át a migrációig nem lehet „nemzeti hatáskörben” megoldani a 21. század problémáit, és „egyetlen európai ország sem tudja egyedül leküzdeni az összes problémát”.

Magyarország például közel van Ukrajnához, „az ukrán problémát mégsem egyedül Magyarország feladata megoldani, ezért az helyes, hogy mi európaiak, anélkül, hogy feladnánk a nemzeti sajátosságainkat és különbözőségeinket, hiszen minden európai ország más-más történelemmel és hagyományokkal rendelkezik, bizonyos kérdésekben összefogunk és közös megoldást találunk” – fejtette ki Schäuble.

Az egység újrateremtendő

Kiemelte, hogy az európai egységet minden egyes nap újra meg kell teremteni, mert „különböző álláspontok vannak, ami normális, hiszen a szabadság azon az elven alapul, hogy nem mindenki ugyanúgy látja a világot, különben nem lennénk szabadok”. Hozzátette, hogy nem szabad szembefordítani egymással a nemzeti kötődést és az európai törekvéseket. „Németország jövője sem lehet sikeres, ha Európáé nem az”, és „Magyarországnak is jobbak a jövőbeni kilátásai az egységes Európa részeként”.

A nemzeti kötődés és az európai egység nem zárja ki egymást, „csak figyelni kell az arányokra, ezért a hétköznapokban folyamatosan egyeztetni kell egymással, tárgyalni az európai tanácsban, az európai parlamentben” – mondta Wolfgang Schauble, megjegyezve: „úgy érzem, hogy most egy egész jó európai bizottság alakul”.

A többi között arról is szólt: van úgy, hogy „az egyik fél azt gondolja, neki van mindig igaza, a másik véleményét pedig nem érti, és akkor bizony előfordul, hogy gőgőssé válik”. Ez nem helyes, ezért „Németországnak és Európa régi uniós országainak is, a hat alapítónak tisztelettel kell viszonyulni az új tagországokhoz” és „egyenrangú partnerként” kell elfogadni őket, belátva, hogy „a másik félnek legalább olyan jó érvei vannak és ugyanúgy igaza lehet, mint nekünk”.

(MTI)