Retteg a brit lap Trump elnökségétől: Orbánról sem feledkeztek meg
Az európai vezetési válságok Trump kezére játszhatnak szokásos oszd meg és uralkodj–taktikájában, az új amerikai elnökkel Európa rosszul járhat – írja a The Guardian.
Választások esetén a Munkáspárt programjában egy újabb Brexit-népszavazás is szerepelne.
A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője szerint előrehozott parlamenti választásokat kell kiírni annak megakadályozására, hogy a konzervatív párti brit kormány rendezetlen módon, megállapodás nélkül léptesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Hétfői londoni médiaértesülések szerint Boris Johnson miniszterelnök is fontolgatja az idő előtti választások kiírását, és ezt akár e héten be is jelentheti.
Jeremy Corbyn a Manchesterhez közeli Salfordban tartott hétfői beszédében kijelentette: ha egy kormány elveszíti parlamenti többségét, a megoldás nem a demokrácia aláásása, hanem az, hogy a választók dönthessenek a továbbiakról. A Munkáspárt vezetője ezzel arra utalt, hogy Johnson a minap bejelentette: kormánya ebben a hónapban lezárja a parlament jelenlegi ülésszakát, és október közepén – alig két héttel a jelenlegi Brexit-határidő előtt – új programot hirdet.
Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy e lépéssel a Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői önálló törvényalkotással próbálják megakadályozni a rendezetlen kilépést. A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a hétvégén közölte: az ellenzék e héten, várhatóan már a nyári szünet utáni első, keddi alsóházi ülésnapon törvénytervezetet terjeszt be annak megakadályozására, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból. Starmer részleteket a tervezet tartalmáról nem ismertetett, hozzátette ugyanakkor: elfogadása esetén a törvény kötelezné Boris Johnson kormányát arra is, hogy kezdeményezze a Brexit október 31-i határidejének elhalasztását az Európai Uniónál.
Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem. Hétfői beszédében Jeremy Corbyn kijelentette: nem egy „meg nem választott miniszterelnök”, hanem a választók feladata a döntés az ország sorsáról, és ennek demokratikus módja a választások kiírása.
A Munkáspárt vezetője egyenes utalást tett arra, hogy választások esetén a párt programjában szerepelne egy újabb népszavazás kiírása, és e referendum választási lehetőségei között lenne az is, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság hétfői értesülése szerint Boris Johnson kormánya is „aktívan mérlegeli” a választások kiírását, mindenekelőtt abban az esetben, ha a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselőknek a héten sikerül a kormány szándékaival ellentétben törvényalkotási folyamatot elindítaniuk a rendezetlen kilépés tilalmára. A BBC forrásai szerint a kormány akár már szerdán bejelentheti az új parlamenti választást. Ebben az esetben a legvalószínűbb választási időpont október 17. lenne.
A brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség.
(MTI)