A Bundestag európai uniós részlege szakértői elemzést készített arról, hogy milyen következményei lesznek annak, hogy az Egyesült Királyság három hónappal elhalasztja a kilépést. Az elemzés szerint a tárgyalási időszak meghosszabbítása, valamint az európai parlamenti választás meg nem tartása komoly uniós szintű jogi káoszhoz vezethet.
Az Európai Parlamenti választásokat minden tagállamban 2019. május 23. és 26. között kell megtartani. A Parlament alakuló ülésére pedig 2019. július 2-én kerül sor. Ennek fényében a Bundestag egy olyan dokumentumot állított össze, amely azt taglalja, hogy a tárgyalási időszak meghosszabbítása esetén a választás meg nem tartása az Egyesült Királyságban mélyreható EU-jogi aggályokat vethet fel. Az uniós polgárok aktív és passzív választójogát érintő közvetlen problémák mellett egy meg nem rendezett választás lehetséges jogkövetkezményei is beláthatatlanok lennének. Ha ugyanis az Egyesült Királyság május 26-án még EU-tagország, és nem vesz részt az EP-választásban, akkor az ott élő brit állampolgároktól megtagadnák azt a lényegi jogot, amit számukra az uniós állampolgárság biztosít.
Ez egyrészt a brit állampolgárok aktív és passzív választójogának megsértéséhez vezetne, másrészt egyidejűleg azoknak az ott élő uniós polgároknak a jogai is sérülnének, akik nem brit állampolgárok. Ők nem gyakorolhatnák a tartózkodási országukban az EP-választással kapcsolatos aktív és passzív választójogot. Egy ilyen jogsértés esetén a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna az Egyesült Királyság ellen. Az elemzés szerint az is elképzelhető, hogy az Európai Unióban élő brit állampolgárok nemzeti bíróságokhoz fordulnak, mivel az aktív és passzív választójoguk gyakorlására vonatkozó alanyi joguk sérül amiatt, hogy az Egyesült Királyság nem rendezi meg az EP-választást, holott az országegyüttes EU-ból való kilépése még nem joghatályos. Ebben az esetben az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban arról kellene döntenie, hogy az Egyesült Királyság távolmaradása az EP-választástól jogilag egyáltalán megengedhető-e. A Bundestag elemzése szerint a Bíróság feltehetően ezt nem megengedettnek nyilvánítja majd.
Az ügy kapcsán a döntő időpont július 2-a, az Európai Parlament alakuló ülése. A kilépés halasztása akkor lenne igazán problematikus, ha az túlnyúlna ezen az időponton. Az EP-választás szempontjából a legegyértelműbb helyzet az lenne, ha az Egyesült Királyság legkésőbb május 22-én távozna az EU-ból. A német Külügyi Hivatal Brexit-részlegének munkatársa megerősítette, hogy a német kormány nyitott a további tárgyalásokra, de sürgeti a mielőbbi megállapodást. A Brexit-folyamat további alakulását a március 12–14-i brit alsóházi szavazások eredménye határozza meg.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Nem tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e tényleges, konkrét magyar javaslat a tűzszünetre.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
