Száz körüli az ausztriai dzsihadisták száma Irakban és Szíriában osztrák források szerint.
Jelenleg mintegy 100 ausztriai származású külföldi harcos tartózkodik háborús területen Irakban és Szíriában – közölte hétfőn az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal (BVT). A hivatal annak kapcsán nyilatkozott, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította az Egyesült Államok európai szövetségeseit: fogadják vissza és állítsák bíróság elé az Iszlám Állam nevű terrorszervezet Szíriában elfogott több mint nyolcszáz külföldi harcosát. Az osztrák kancellár és a belga kormányfő egyaránt tartózkodóan reagált a felszólításra,.
Az osztrák alkotmányvédelmi hivatal összesen 320 Ausztriából származó személyről tudott, akik tevékenyen részt vettek vagy részt akartak venni az Irakban és Szíriában folyó harcokban. Közülük mostanáig mintegy 60-an meghaltak Irakban és Szíriában, és további mintegy 60 személy kiutazását sikerült megakadályozni 2019 elejéig. Ugyancsak az év elejéig 90 külföldi harcos tért vissza Ausztriába, így jelenleg körülbelül száz Ausztriából származó külföldi harcos tartózkodik Irakban és Szíriában.
Az összesen 320 személynek nagyjából 30 százaléka rendelkezik osztrák állampolgársággal, 40 százalékuk Oroszországból származik, a fennmaradó rész pedig egyéb országokból. Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint minden visszatérő harcos ellen vizsgálat indult, illetve fog indulni terrorista tevékenységben való részvétel miatt. Általánosságban elrendelik a külföldi harcosok őrizetbe vételét, illetve nemzetközi körözést adnak ki ellenük terrorszervezethez való csatlakozás miatt.
Alapjában véve Ausztriának jogi kötelezettsége, hogy az osztrák állampolgárokat visszafogadja, ugyanakkor amint egy osztrák állampolgár katonai szolgálatba lép egy külföldi országban, elveszíti állampolgárságát és ezzel a konzuli védelmet is. Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn tartózkodóan reagált Trump felszólítására. Kurz a Kleinen Zeitung című lapnak elmondta: „úgy látom ezt, ahogy Franciaország, Dánia vagy a britek. A legfőbb prioritás saját lakosságunk védelme, különösképp olyan emberek elől, akik súlyos bűncselekményeket követtek el”.
A kancellár arról beszélt, hogy Ausztria esetében csupán kevés ügyről van szó. Minden esetet külön vizsgálnak meg a nemzeti szervek, és a folyamatban a biztonsági szolgálatok is részt vesznek. Kurz azonban utalt arra is, hogy egy ilyesfajta vizsgálat válságövezetekben csak korlátozottan lehetséges.
Charles Michel belga miniszterelnök hétfőn ugyancsak megszólalt az ügyben. Michel szerint az Iszlám Állam harcosait a régióban kellene felelősségre vonni, a Szíriában lévő dzsihadistákat ott kellene tartani, ameddig lehet, és ott is kellene bíróság elé állítani őket. Erre egy lehetséges megoldás lenne egy különleges törvényszék létrehozása, ehhez azonban szükséges egy nemzetközi álláspont a külföldi harcosok kérdésének kezelésére – vélekedett a kormányfő. Korábban Franciaország, Dánia és Nagy-Britannia és Németország egyaránt elutasítóan reagált Trump felhívására. Párizs a dzsihadistákat Franciaország ellenségeinek nevezte, és csupán egyes kiskorúaknál tesz kivételt a visszafogadásra.
(MTI)
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Az arab államok azzal vádolják a zsidó államot, hogy kihasználja a zűrzavaros helyzetet saját hatalma növelése érdekében.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
