A 2018 májusában hatályba lépett európai általános adatvédelmi rendelet értelmében a tagállamok lakosai kérhetik, hogy személyes adataikat töröljék a keresőmotorok, és ne jelenítsenek meg találatokat bizonyos kulcsszavak beírásakor. A Bíróságnak egy ilyen ügyben kell döntenie jövő év elején, ám a nagy techcégek és a keresőmotorok tiltakoznak az új szabályozás ellen.
Egy 2014-es spanyol ügy hatására az EU-s állampolgárok arra kérhetik az egyes keresőmotorokat üzemeltető cégeket, hogy a rájuk vonatkozó személyes adatokat és keresési eredményeket töröljék adatbázisaikból. Az eset háttere egészen 2010-ig nyúlik vissza, amikor is egy spanyol állampolgár azért fordult a helyi adatvédelmi hatósághoz, mert korábban egy rendezetlen adósság miatt árverezésre bocsátották a házát, és erről egy hirdetmény is tanúskodott a helyi újságban. Az adóssági ügy rendezése után azonban a férfival kapcsolatban még mindig megtalálható volt a hirdetés a Google-n. Az állampolgár szerint ez sértette a személyes adatokhoz való jogát, továbbá a jó hírnevén is csorbát ejtett. Az Európai Unió Bírósága 2014-ben helyt adott a férfi panaszának, emiatt az óriás cég törölt minden olyan találatot, amely a spanyol állampolgárhoz volt köthető.
Az ügy hatására a nagy keresőmotorok (Google, Bing, Yahoo) akkor törlik a sérelmezett nevét tartalmazó anyagokat, ha azok nem megfelelő, nem releváns, illetve túlzó adatokat tartalmaznak. A Bloomberg értesülései szerint 2014 óta több mint 727.000 törlési kérelem érkezett, amely nagyjából 2.8 millió URL-cím megszüntetéséhez vezetett. Az egész folyamat érdekességét az adja, hogy a Google munkatársai egyesével döntenek a kérések sorsáról. A GDPR-rendelet hatálybalépése után most egy új ügy került az Európai Unió Bírósága elé, ám a sérelmező fél ezúttal a francia törvényhozás. Álláspontjuk szerint a Google-nek nemcsak az országra szabott keresőmotor típusban kell törölni a találatot (google.fr), hanem a google.com-ról és a többi Google-s oldalról is. A nagy techcégek szerint ez hatalmas terhet jelentene, és elképzelhetetlen mennyiségű adatfeldolgozást kívánna meg a keresőmotorok üzemeltetőitől, továbbá a véleménynyilvánításhoz és az információszabadsághoz fűződő jogok is jócskán sérülnének. Az Európai Unió Bírósága jövő év elején hoz döntést.
Az ügy hatalmas lavinát indíthat el, mivel a kérés jóváhagyása esetén például egy amerikai vagy kínai felhasználó kérheti, hogy a személyes adatait tartalmazó oldalakat nemcsak a hazájában használatos Google keresőből távolítsák el, hanem világszerte mindenhonnan. Kent Walker, a Google cég jogi ügyekért felelős alelnöke szerint egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy más államok állampolgáraira nézve kötelező döntést hozzanak, főleg akkor, ha jogi ügyekről van szó. A Bloomberg szerkesztői bizottsága is úgy gondolja, hogy minden vállalatnak be kell tartania a helyi jogokat és feltételeket, de az, hogy egyes EU-s tagállamok saját jogi preferenciájukat akarják ráerőltetni a világ más országaira, az jogilag kétséges és feszültséget kelthet.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Az amerikai elnökválasztásig és még azon túl is letiltották a politikai hirdetéseket.
Akkora bírságot szabtak ki az amerikai cégre, ami sokkal több az egész világ össztermékénél.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
