A globalizáció kiszolgálója a nemzetközi jogrendszer lett – állapítja meg a szerző. A folyamatos változások és széttöredezés miatt a nemzetközi jogi környezet különböző ágakra hullott szét, ami azt jelzi, hogy az instabilitás ezen a jogterületen is felütötte fejét. Sokak szerint egyfajta „globális jog” van születőben, amely a későbbiek során új koncepcióként debütál majd a nemzetközi kapcsolatok jogában. Ip arra is utal a cikkben, hogy a globálisan is releváns jogi szabályok nem egy rezsimhez, területhez, jogterülethez köthetők, hanem úgynevezett „láthatatlan” kollégák, piacok, szakemberek és hálózatok közös produktumai ezek az új törekvési formák.
A szuverenitásnak van létjogosultsága ebben a megváltozott környezetben
A jogtudós szerint ez a „láthatatlan nyomulás” arra készteti az államok vezetőit, hogy saját országaik érdekszféráját kiterjesztve szilárdítsák meg nemzeti jogrendjüket. Következtetésként arra jut Ip, hogy a szuverén nemzeti jog erős és rugalmas annyira, hogy sikeresen kiállja a próbát és leküzdje a felmerülő akadályokat. Hangsúlyozza, hogy a globalizáció ellenére az várható, hogy a szuverén nemzeti jog minden államban konzerválódik és nem nyer teret például a „globális jog”.
Összegzésként elmondható, hogy a tanulmány arra világított rá, hogy a nemzetközi szereplők az elmúlt évtizedekben nemcsak a politikai és gazdasági életre nyomták rá bélyegüket, hanem egyes országokban a fennálló jogrendszerekre is hatást gyakoroltak. Ennek ellenére a professzor úgy látja, hogy a helyi vezetők előbb vagy utóbb felismerik ezen változásokat, s képesek lesznek kiállni saját nemzeti szuverenitásukért, saját jogrendszerükért és alkotmányos berendezkedésükért.