Varsó fontos döntéseket fog akadályozni az EU-ban, ha nem állítják le a 7. cikk szerinti eljárást.
Amennyiben az Európai Bizottság nem állítja le a Varsóval szemben kezdeményezett 7. cikk szerinti eljárást, Lengyelország fontos döntéseket, többek között a közös európai menekültügyi rendszer reformját fogja akadályozni – értesült csütörtökön a Dziennik Gazeta Prawna című, tekintélyes lengyel napilap.
Az általában jól értesült, független gazdasági napilap egy meg nem nevezett, „a Brüsszellel folytatott párbeszéd hátterét ismerő” forrást idéz. A lap szerint Varsó nem számíthat arra, hogy a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatban az Európai Bizottsággal (EB) folytatott vita hamarosan lezárul. A cikk felidézi: Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán felszólította a lengyel kormányt, hogy további „sürgős” lépéseket tegyen a Brüsszel által vitatott lengyel bírósági törvények módosítása érdekében. Közben Varsó az eljárás leállítása reményében több, a brüsszeli ajánlásoknak megfelelő változást fogadott már el.
A Dziennik Gazeta Prawnát tájékoztató forrás szerint Varsó adott helyzetben "behúzza kéziféket" az uniós fórumon hozandó több fontos döntésben. „Elleneztük már korábban a menedékjogi dublini rendelet módosítását (...), és behúzzuk a kéziféket a sokéves költségvetési keret kapcsán is” – közölte a forrás, hozzáfűzve: „kissé olyanok leszünk, mint amilyen Orbán Viktor magyar kormányfő. Elviselhetetlenek”.
E magatartást a lap szerint Varsó a közös európai menekültügyi rendszer reformjára (Dublin IV.) vonatkozó tárgyalásokon is tanúsítani fogja az uniós tagországok állam- és kormányfőinek június végi brüsszeli csúcstalálkozóján. Varsó részéről az uniós döntéshozatal akadályoztatásának célja Brüsszel „meglágyítása”, mielőtt a jogállamisági vita a nyári szünet után folytatódna – véli a lap.
A cikk szerint Varsó egyúttal „bekeményítene” a lengyel-holland kétoldalú kapcsolatokban is. A lengyel politikai vezetők ugyanis azzal vádolják Mark Rutte holland kormányfőt, hogy ő biztatja honfitársát, Timmermanst a Lengyelországgal folytatott vita hevítésére, és elsősorban azért teszi, mert Lengyelországnak és Hollandiának eltérő érdekei vannak a 2022-2027-es uniós költségvetési keret ügyében. Az Európai Bizottság tavaly decemberben indította el Varsóval szemben az uniós alapszerződés 7. cikke szerint eljárást, melyben következő lépés Lengyelország meghallgatása lesz az EU-ügyekért felelős tagállami miniszterek június 6-ai tanácsülésén.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
