Az eddig tárgyalási fordulók nem hoztak megfelelő előrelépést az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló egyeztetéseken – ez áll az Európai Parlament által kedden elfogadott határozatban.
Még nem sikerült megfelelő mértékű előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni az egyeztetést a kereskedelmi kérdésekről – szögezte le nagy többséggel elfogadott, keddi határozatában az Európai Parlament.
A képviselőtestület strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyott dokumentumban rámutattak, hogy az eddigi négy tárgyalási forduló nem hozott megfelelő előrelépést, és ha a jövő heti, ötödik fordulóban sem történik áttörés, akkor egyelőre nem lehet továbblépni az egyeztetések második szakaszára, a jövőbeli kapcsolatok ügyére. Ebben az esetben a Brexit után bennmaradó uniós tagországok vezetőinek el kell halasztaniuk az októberi 19-20-i találkozójukra tervezett döntésüket az esetleges továbblépésről – áll az 557 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett elfogadott határozatban.
Mint írták: fontos, hogy Theresa May brit miniszterelnök szeptember 22-i kijelentéseiből konkrét javaslatok legyenek, és így felgyorsulhassanak a tárgyalások a kiválás főbb kérdéseiről, az állampolgári jogokról, az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az ír-északír határellenőrzésről. Felszólalásában Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója is elégtelennek nevezte az eddigi előrelépést. Hangsúlyozta, vannak pozitívumok, de továbbra is nagyok a véleménykülönbségek a felek között, különösen a pénzügyi rendezést illetően. Utóbbival kapcsolatban kiemelte: „ez nem büntetés vagy váltságdíj, egyszerűen rendezni kell az elszámolásokat”.
Az ülésen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló véleményének adott hangot, miszerint még nem lehet megkezdeni a kereskedelmi tárgyalásokat. Juncker elmondta, hogy az állampolgári jogok tekintetében vannak eredmények, de az EU bíróságának „nélkülözhetetlen szerepéről” még nem sikerült megállapodni. Emellett üdvözölte, hogy a brit kormány végre elismerte a tényt, hogy a szigetországnak a kilépéssel nem szűnnek meg a pénzügyi kötelezettségei, ugyanakkor rámutatott: „az ördög a részletekben rejlik”.
Az esetleges kiválási szerződéshez az EP jóváhagyása is szükséges, a testület így végső soron akár meg is vétózhatja majd a felek által kidolgozott egyezményt, és ebben az esetben a tárgyalási határidő lejártakor egyszerűen hatályukat veszítenék az uniós szerződések a szigetország vonatkozásában. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.
(MTI)
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
